Róm 1,25.28-32; 2,3-4 (A bűnök különbözősége)
Isten igazságát hamissággal cserélték fel, s inkább
a teremtmény előtt hódoltak, mint a Teremtő előtt, aki mindörökké áldott. … Nem
méltatták az Istent arra, hogy megismerjék, az Isten is romlott eszükre hagyta
hát őket, hogy alávaló tetteket vigyenek végbe. Tele is vannak mindenféle
gonoszsággal, hitványsággal, kapzsisággal, ravaszsággal, tele irigységgel,
gyilkossággal, vetélkedéssel, ármánykodással, rosszindulattal. Megszólók,
rágalmazók, istengyűlölők, gyalázkodók, fennhéjázók, kérkedők, agyafúrtak,
szüleik iránt engedetlenek, értetlenek, hitszegők, lelketlenek, könyörtelenek.
Bár fölismerték Isten rendelkezését, hogy aki effélét művel, méltó a halálra,
mégis ilyeneket tesznek, sőt a tetteseknek még helyeselnek is. … Azt hiszed
talán, te ember, hogy kibújhatsz Isten ítélete alól, ha elítéled azokat, akik
ilyeneket tesznek, amikor magad is ugyanazt műveled? Avagy semmibe veszed, hogy
Isten végtelenül jó, türelmes és elnéző, s nem jut eszedbe, hogy irgalma
bűnbánatra akar vezetni?
„A bűnöknek sok
fajtája van. A Szentírás több bűnkatalógust is ad. A Galatákhoz írt levél
szembeállítja a Lélek gyümölcseivel a test cselekedeteit: "A test
cselekedetei nyilvánvalóak: paráznaság, tisztátalanság, fajtalanság,
bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag,
veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés,
tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már előbb mondtam, most ismét kijelentem:
Akik ilyeneket művelnek, nem öröklik Isten országát" (5,19-21, vö. Róm 1,28-32; 1Kor 6,9-10; Ef 5,3-5; Kol
3,5-9; 1Tim 1,9-10; 2Tim 3,2-5).” (KEK
1852)
„A bűnöket meg
lehet különböztetni tárgyuk szerint, ahogy ez minden emberi cselekedet esetében
történik; vagy az erények alapján, amelyekkel túlzás vagy hiányosság miatt
ellenkeznek, vagy a parancsok szerint, melyeket áthágnak. A megkülönböztetés
alapja lehet az is, hogy Istenre, a felebarátra vagy magára az elkövetőre
irányulnak-e; föl lehet osztani őket testi és lelki bűnökre, továbbá
gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással elkövetett bűnökre. A bűn
gyökere az ember szívében, szabad akaratában van az Úr tanítása szerint:
"A szívből jönnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés,
a paráznaság, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás. Ezek szennyezik be az
embert" (Mt 15,19-20). Az emberi szív székhelye a szeretetnek, a jó és
tiszta cselekedetek elvének is, amit a bűn megsebez.” (KEK 1853)
A bűnök
felsorolásának, amelyet megtalálunk a mai idézetben és a szentírás más helyén
is, nem az a szándéka, hogy a bűnök teljes táblázatát állítsa össze. Inkább
abban akar segíteni, hogy észrevegyük a bűnök sokféleségét, különféle
megjelenési formáit. Ugyanis a bűnök megkülönböztetése jobb lelkiismereti
vizsgálatra szolgál. Szintén fontos, amikor vizsgáljuk életünket, hogy a bűn
gyökeréhez visszamenjünk, mely az ember szívében van. Figyeljünk ma arra, mi
van a szívünkben: tiszta szeretet vagy megsebzett szeretet? Mi jön ki a
szívünkből, ha nemet mondunk a bennünk lévő szeretetnek? Jézus, segíts, hogy ma
mindig igent mondjak a szeretetre.
Feladat a mai napra: Arra figyelek, milyen formán találkozom a
mai napon az idézetben felsorolt bűnökkel. Nem ítélkezem, hanem elgondolkozom
azon, hogyan tudnám irgalommal
bűnbánatra vezetni.