Ter 1,26-28 (Férfinak és
nőnek teremtette őket ...)
Majd azt mondta
Isten: »Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra, hogy uralkodjék a
tenger halain, az ég madarain, az állatokon és az egész földön, s minden
csúszó-mászón, amely mozog a földön!« Megteremtette tehát Isten az embert a
maga képére; Isten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket.
Isten megáldotta őket, és azt mondta nekik Isten: »Szaporodjatok, sokasodjatok,
töltsétek be a földet! Hajtsátok azt uralmatok alá, és uralkodjatok a tenger
halain, az ég madarain, és minden állaton, amely mozog a földön!«
„Az Isten szeretet:
benső életét a személyes szeretetközösség misztériumában éli. Azáltal, hogy a
férfi és a nő emberi természetét a saját képmására teremti, a lelkiismerettel
együtt beléjük oltotta a szeretetre és a közösségre szóló meghívást, azaz
képességet és felelősséget." "Isten megteremtette az embert, saját
képmására (...) férfinak és nőnek teremtette őket" (Ter 1,27);
"legyetek termékenyek és szaporodjatok" (Ter 1,28); "amikor
Isten Ádámot megteremtette, Istenhez hasonlónak alkotta; férfinak és nőnek
teremtette őket, megáldotta, és azon a napon, amelyen alkotta, embernek nevezte
őket" (Ter 5,1-2).” (KEK 2331) „A szexualitás az emberi
személyt minden szempontból érinti testének és lelkének egységében. Sajátosan
az érzelmi életre vonatkozik, a szeretet és az élet továbbadásának képességére,
általánosabban az alkalmasságra, hogy közösségi kapcsolatot teremtsen
másokkal.” (KEK 2332) Minden embernek, akár férfi, akár nő,
el kell ismernie és el kell fogadnia a maga szexuális identitását. A testi,
erkölcsi és lelki különbségek és komplementaritás a házasság javára és a
családi élet kibontakozására irányulnak. A házaspár és a társadalom harmóniája
részben attól függ, hogyan élik meg a nemek komplementaritását, kölcsönös
egymásrautaltságát és egymás segítését. (KEK 2333)
„»Férfinak és nőnek«
teremtvén az embert, Isten a férfit és a nőt egyformán megajándékozta a személyes
méltósággal (II. János Pál pápa: Familiaris consortio 22). Az ember, a férfi és
az asszony, egyaránt személy, hiszen mindketten a személyes Isten képére és
hasonlatosságára lettek teremtve.” (KEK 2334) „Mindkét nem azonos méltósággal,
de különböző módon Isten hatalmának és gyengédségének képmása. A férfi és a nő
egysége a házasságban a Teremtő nagylelkűségének és termékenységének egyfajta
utánzása a testben:"a férfi elhagyja apját és anyját, és feleségéhez
ragaszkodik, és a kettő egy test lesz" (Ter 2,24). Ebből az egyesülésből
származik minden emberi nemzedék.” (KEK 2335)
„Jézus azért jött,
hogy a teremtést eredeti tisztaságában helyreállítsa. A Hegyi Beszédben
szigorúan értelmezi Isten tervét: "Hallottátok, hogy mondatott a
régieknek: Ne törj házasságot. Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös
vággyal asszonyra néz, szívében már házasságtörést követ el vele." (Mt
5,27-28) Amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza. Az Egyház
hagyománya a hatodik parancsolatot úgy tekintette, mint ami magában foglalja az
emberi szexualitás egészét.” (KEK 2336)
Feladat a mai napra: Tudatosan élem meg, hogy
Isten képmására vagyok teremtve, és mind férfiként, mind nőként sajátos módon,
és az Istentől kapott személyes méltóságom szerint fejezem ki az Ő hatalmát és
gyengédségét.