XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. április 19., szombat

Április 19.



Iz 54,4-14                           (Igaz, elhagytalak egy röpke pillanatra, de most nagy irgalommal visszafogadlak.)
Ne félj, nem fogsz megszégyenülni, ne pirulj, nem ér gyalázat! Sőt elfelejted ifjúkorod szégyenét, és özvegységed gyalázatára nem kell emlékezned többé. Mert maga Teremtőd lesz a hitvesed, a Seregek Ura a neve. Izrael Szentje lesz a Megváltód, akit az egész föld Istenének hívnak. Igen, mint egy elhagyott és bánkódó lelkű asszonyt, visszahív az Úr. Mert eltaszíthatja-e valaki ifjúkori feleségét? Istened mondja ezt. Igaz, elhagytalak egy röpke pillanatra, de most nagy irgalommal visszafogadlak. Amikor haragom fölgerjedt, egy pillanatra elrejtettem előled arcomat. De most örökre szóló irgalommal megkönyörülök rajtad. Az Úr mondja ezt, a te Megváltód. Úgy vagyok most, mint Noé napjaiban, amikor megesküdtem, hogy Noé vízözöne nem borítja el többé a földet. Így esküszöm, hogy többé nem haragszom rád, és nem is fenyítelek meg. Mert a hegyek megindulhatnak, és megrendülhetnek a halmok, de az én szeretetem nem hagy el soha, és veled kötött békeszövetségem nem inog meg. Az Úr mondja ezt, aki megkönyörült rajtad. Ó, te szegény, akit annyi vihar tépett, s akinek nincs vigasztalása! Nézd, köveidet ólomporba foglalom, és zafírokra alapítalak. Rubinból csinálok neked bástyákat, kristályból kapukat és drágakövekből falakat. Fiaid mindnyájan az Úr tanítványai lesznek, békés jólétet adok gyermekeidnek. Igazságosság lesz az alapod, és elkerül a nyomorúság, nem kell hát semmitől félned. Elkerül a rettegés, nem is közelíthet hozzád.

A Nagyszombatnak sajátos jellege van. A felkavaró nagypénteki események után Jézus teste most a sírban nyugszik, „megpihen”. Csönd borítja testét. Ne vonjuk ki magunkat túl gyorsan a talán szokatlan nagyszombati hangulat alól. Hagyjuk, hogy bennünket is körülvegyen a csönd; ne lássunk azonnal neki a még hátralevő tennivalóknak. Inkább engedjük, hogy ebben a csöndben Izajás próféta szavai hangozzanak fel bensőnkben, Máriához hasonlóan, aki Jézus halála után, a szombati nagy csöndben, szívében hordozta Jézus és a próféta szavait és elgondolkodott rajtuk. A mai idézetünk egy a hét ószövetségi olvasmány közül, amelyet a húsvéti vigíliában fogunk hallani. Általában a hét olvasmány közül csak hármat, négyet szoktak választani; hogy legyen ne túl hosszú a szentmise. Emiatt a fönti idézet sokszor elmarad, ami kár, mert Izajás próféta szavai szépen rávilágítanak húsvét szent titkára. Most lehetőségünk van, ezzel a jövendölésével imádkozni, és ennek fényében tekinteni a húsvéti eseményekre. Igaz, elhagytalak egy röpke pillanatra. Egy pillanatra elrejtettem előled arcomat. Vajon nem a nagyszombat lehetett ez a pillanat, amikor az Úr egy röpke pillanatra elfordította arcát az emberiségtől? De most nagy irgalommal visszafogadlak. Jézus feltámadásával Isten újra és véglegesen visszafordult az emberhez: De most örökre szóló irgalommal megkönyörülök rajtad. Az én szeretetem nem hagy el soha, és veled kötött békeszövetségem nem inog meg.
Feladat a mai napra: Imádkozom azokért a „halott” helyzetekért a családban, közösségben, baráti körben, munkahelyen, amelyek számomra reménytelenek, és a feltámadásban vetett hittel kérem, hogy Isten új éltre keltse őket, új lehetőséget adjon.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma