Iz 54,4-14 (Igaz, elhagytalak egy röpke pillanatra, de most nagy irgalommal
visszafogadlak.)
Ne
félj, nem fogsz megszégyenülni, ne pirulj, nem ér gyalázat! Sőt elfelejted
ifjúkorod szégyenét, és özvegységed gyalázatára nem kell emlékezned többé. Mert
maga Teremtőd lesz a hitvesed, a Seregek Ura a neve. Izrael Szentje lesz a
Megváltód, akit az egész föld Istenének hívnak. Igen, mint egy elhagyott és
bánkódó lelkű asszonyt, visszahív az Úr. Mert eltaszíthatja-e valaki ifjúkori
feleségét? Istened mondja ezt. Igaz, elhagytalak egy röpke pillanatra, de most
nagy irgalommal visszafogadlak. Amikor haragom fölgerjedt, egy pillanatra
elrejtettem előled arcomat. De most örökre szóló irgalommal megkönyörülök
rajtad. Az Úr mondja ezt, a te Megváltód. Úgy vagyok most, mint Noé napjaiban,
amikor megesküdtem, hogy Noé vízözöne nem borítja el többé a földet. Így
esküszöm, hogy többé nem haragszom rád, és nem is fenyítelek meg. Mert a hegyek
megindulhatnak, és megrendülhetnek a halmok, de az én szeretetem nem hagy el
soha, és veled kötött békeszövetségem nem inog meg. Az Úr mondja ezt, aki
megkönyörült rajtad. Ó, te szegény, akit annyi vihar tépett, s akinek nincs
vigasztalása! Nézd, köveidet ólomporba foglalom, és zafírokra alapítalak.
Rubinból csinálok neked bástyákat, kristályból kapukat és drágakövekből
falakat. Fiaid mindnyájan az Úr tanítványai lesznek, békés jólétet adok
gyermekeidnek. Igazságosság lesz az alapod, és elkerül a nyomorúság, nem kell
hát semmitől félned. Elkerül a rettegés, nem is közelíthet hozzád.
A
Nagyszombatnak sajátos jellege van. A felkavaró nagypénteki események után
Jézus teste most a sírban nyugszik, „megpihen”. Csönd borítja testét. Ne vonjuk
ki magunkat túl gyorsan a talán szokatlan nagyszombati hangulat alól. Hagyjuk,
hogy bennünket is körülvegyen a csönd; ne lássunk azonnal neki a még hátralevő tennivalóknak.
Inkább engedjük, hogy ebben a csöndben Izajás próféta szavai hangozzanak fel
bensőnkben, Máriához hasonlóan, aki Jézus halála után, a szombati nagy
csöndben, szívében hordozta Jézus és a próféta szavait és elgondolkodott rajtuk.
A mai idézetünk egy a hét ószövetségi olvasmány közül, amelyet a húsvéti
vigíliában fogunk hallani. Általában a hét olvasmány közül csak hármat, négyet szoktak
választani; hogy legyen ne túl hosszú a szentmise. Emiatt a fönti idézet
sokszor elmarad, ami kár, mert Izajás próféta szavai szépen rávilágítanak
húsvét szent titkára. Most lehetőségünk van, ezzel a jövendölésével imádkozni,
és ennek fényében tekinteni a húsvéti eseményekre. Igaz, elhagytalak egy
röpke pillanatra. Egy pillanatra elrejtettem előled arcomat. Vajon nem a nagyszombat lehetett ez a
pillanat, amikor az Úr egy röpke pillanatra elfordította arcát az emberiségtől?
De most nagy irgalommal
visszafogadlak. Jézus feltámadásával Isten újra és véglegesen visszafordult
az emberhez: De most örökre szóló
irgalommal megkönyörülök rajtad. Az én szeretetem nem hagy el soha, és veled
kötött békeszövetségem nem inog meg.
Feladat a mai napra:
Imádkozom azokért a „halott” helyzetekért a családban, közösségben, baráti
körben, munkahelyen, amelyek számomra reménytelenek, és a feltámadásban vetett
hittel kérem, hogy Isten új éltre keltse őket, új lehetőséget adjon.