XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. augusztus 15., péntek

Augusztus 15.



Zsolt 34,16-19                   (Az Úr szeme az igazakra tekint)

Az Úr szeme az igazakra tekint, füle meghallja kiáltásukat.
De a gonoszoktól elfordítja arcát, s eltörli emléküket a földön.
Az igazak kiáltottak, s az Úr meghallotta, megmentette őket minden bajtól.
A megtört szívűekhez közel van az Úr, a bánatos lelkűt meggyógyítja.

Dávid saját tapasztalatát meséli el nekünk. Tudjuk, hogy élete nem volt makulátlan, bűn nélküli. Ő is jócskán követett el mindenféle hibákat, bűnöket. Viszont meg volt benne az istenfélelem. Tisztában volt gyöngeségeivel, gyarlóságaival, és engedte is, hogy tükröt tartsanak elé, tanulékony volt, fontos volt számára, hogy Isten kegyelmében álljon, és ezért tüstént kereste a megtisztulást, ha valami beárnyékolta kapcsolatát az Istennel. Feltehetjük magunknak a kérdést: Kit értünk igaz ember alatt? Ha a Magyar Kat. Lexikont vesszük segítségül, akkor azt olvashatjuk: „Általános értelemben a másoknak nem ártó, törvényt tisztelő és megtartó, jót cselekvő ember (jó); szoros értelemben az Isten törvényeihez igazodó, felelős erkölcsi személy, akinek lelkiismerete megegyezik az objektív erkölcsi renddel, s ennek eredményeként ontológiailag [azaz Isten előtt] is igazzá válik.”[1] Ne felejtsük el, hogy nincsen olyan ember, aki már teljesen igaz lenne, hanem mindannyian úton vagyunk az igazság felé, az igazzá válás folyamatában állunk, ugyanúgy mint Dávid. Dávid nem félt attól, hogy hibákat követ el, mert alapcélja az volt, hogy egyre hitelesebbé váljon, és tanuljon saját hibáiból. S ebben a folyamatban megtapasztalta, hogy az Isten meghallgatja őt, megmenti minden bajtól, hogy közel van hozzá és meggyógyítja megsebzett lelkét. És micsoda bánat lehetett benne, hogy Saul király halálra gyűlölte és üldözte őt, pedig mindent megtett azért, hogy a királyt igaz szívvel szeresse és szolgálja. Vigasztaló számunkra, hogy Isten ismeri igaz szándékainkat, és megjutalmaz érte végtelen szeretetével és gondoskodásával.
Feladat a mai napra: Mit tehetek ma annak érdekében, hogy egyre igazibb, hitelesebb személlyé váljak, leginkább a szeretetben? Kérjük hozzá a Szentlélek segítségét.