XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. augusztus 26., kedd

Augusztus 26.



Zsolt 118,5-9                       (Az Úr velem van, segítségemre jön)

Az Úrhoz kiáltottam szorongattatásomban, meghallgatott és tág teret adott nekem.
Az Úr velem van, nem félek, ember mit árthatna nekem?
Az Úr velem van, segítségemre jön; ellenfelem szégyenben marad.
Jobb az Úrnál keresni oltalmat, mint az emberekre számítani.
Jobb az Úrnál keresni menedéket, mint fejedelmekre építeni.

A 118. zsoltár mai versei a 14. verset is beleszámítva, a hálaadó szertartás tanúságtétel részét képviselik. Az előimádkozó vagy inkább imádkozó, akiről nem tudjuk pontosan kicsoda, beszámol tapasztalatáról, hogyan segítette őt az Isten életveszélyes helyzetében. Istenbe vetett nagy bizalmáról tanúskodik. Amikor kritikus, szorongató helyzetbe került Istenhez fordult és őt hívta segítségül. És nem hiába, mert bizonyítja, hogy meghallgatást nyert és megszabadító élményben részesült: meghallgatott és tág teret adott nekem”. Ahol előtte minden nyomasztó, gyötrő, beszorító volt számára, most megtapasztalja, hogy minden kitágul, és nagy, tág tér tárul fel előtte, így újra fellélegezhet. Egyedül Istenbe kapaszkodott a nehéz szituációban, nála keresett oltalmat és menedéket. Mivel tudta, hogy ez a legjobb, amit tehet. Nem az emberi kapcsolatok jelentőségét akarja itt kétségbe vonni, azt, hogy igenis van értelme egymásnak segíteni, és hogy tudunk egymásra számítani. De ez csak bizonyos mértékig igaz. Igazi, feltétlen, tökéletes segítséget egyedül csak Istentől remélhetünk. Ha hatalmas, tekintélyes emberekre, fejedelmekre próbálunk építeni, előbb-utóbb csalódni fogunk bennük. Istenben viszont soha. Naponta hányszor halljuk, hogy valaki panaszkodik, hogy valami baja van, vagy esetleg mi magunk is szoktunk panaszkodni. Mennyire várjuk ilyenkor a helyzet megoldását Istentől? Mennyire tapinthatóan van jelen számunkra ilyenkor az Isten, hogy választ jelentsen nyomasztó szituációnkra? A mai zsoltár versei legyenek számunkra valódi kiutak a nehézségekből.
Feladat a mai napra: Mielőtt egy nehéz helyzetben az embereknél keresném a megoldást, a segítséget vagy a vigasztalást, Istenhez fordulok: „Tudom, hogy velem vagy, jöjj segítségemre!”