XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. augusztus 30., szombat

Augusztus 30.



Zsolt 118,25-29                (Áldott, aki az Úr nevében jön!)

Uram, küldj szabadulást, Uram, adj áldást és kegyelmet!
Áldott, aki az Úr nevében jön! Az Úr házából megáldunk titeket.
Az Úr az Isten, az ő fénye világít nekünk. Álljatok be a menetbe, legyen zöld ág a kezetekben, egészen az oltár szarváig!
Istenem vagy, hálát adok neked, Istenem, hálaénekkel dicsőítlek!
Adjatok hálát az Úrnak, mert jó: irgalma örökké tart.

A 118. zsoltár utolsó szakaszában megint a különböző csoportok adják át egymásnak a szót: Az egyéni imádkozó könyörög az Úrhoz, utána a pap intézi áldó szavait a közösséghez, amelyre a gyülekezet válaszol. A pap utolsó két felszólítását az imádkozó szakítja félbe, aki megismétli hálaadását. A zsoltár a kezdő szavakkal végződik, és így keretbe foglalja a hálaéneket: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó: irgalma örökké tart.” A mai szakaszból néhány vers számunkra is biztosan nagyon ismerős, hiszen az újszövetség idézi, és a liturgiában használjuk azokat. A héber szerint a 25 vers kezdődik a Hosianna! szóval, ami annyi jelent, mint Segíts! Az itteni fordítás szerint ldj szabadulást, a Káldi biblia fordítása szerint „nyújts, Uram,  segítséget! Mi a héber hozsannát már nem szoktunk használni az eredeti értelemben, inkább liturgikus felkiáltás lett. Amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe ezt a két verset valóban kiáltották neki, mint Messiásnak: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! (Mt 21,9). A tömeg ezzel ünnepelte Jézust, valamint ágakat lengettek, amelyeket a fákról vagdostak. A liturgikus szertatásban is hasonló gesztust alkalmaztak, ahogyan itt olvashatjuk. Talán a Neh 8,13-18-ban leírt ünnepre utal. A nép zöld ágakkal vett részt a körmenetben. (Az oltár négy sarka kiemelkedett, ezeket nevezték szarvaknak.)
A zsoltárnak ezeket a fontos verseit megtaláljuk a szentmisében is. Minden eucharisztia liturgiájában, a sánctusban („szent vagy”-ban) így köszöntjük az érkező Urat: Áldott, aki az Úr nevében jön! És még előtte van egy rész, ahol a hívő közösség és a pap egymásnak adják a szót: „Pap: Az Úr legyen veletek. Hívők: És a te lelkeddel. Pap: Emeljük föl szívünket. Hívők: Fölemeltük az Úrhoz. Pap: Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek. Hívők: Méltó és igazságos. Pap: (Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható örök Isten: Krisztus, a mi Urunk által.” Ezekkel a szavakkal elmélkedve, mai imádságunk váljon szívből fakadó hálaadássá.
Feladat a mai napra: Elgondolkodom azon, hogyan tapasztaltam meg ezen a héten a zsoltár szavait életemben és milyen módon szólt hozzám Isten ezeken keresztül.