XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. július 22., péntek

Július 22.



Mk 10,13                            (Jöjjenek hozzám a kicsinyek)
Kisgyerekeket hoztak hozzá, hogy érintse meg őket. De a tanítványok elutasították őket. Amikor Jézus észrevette, helytelenítette. „Hagyjátok - mondta -, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, hisz ilyeneké az Isten országa. Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem jut be oda.” Azután megölelte, és kezét rájuk téve megáldotta őket.

Érthetetlen tűnik Jézus tanítványai a reakciója, amikor kisgyerekeket hoztak Jézushoz. Miért utasították el? Mi lehetett annak az oka? Általában értékelték a gyermekeket Izraelben. Eszerint azt olvassuk a Haag bibliai lexikonban: „A szavak, amelyek a különféle korú gyermekek megnevezésére szolgáltak, arra mutatnak, hogy a gyermekeket szerették Izraelben. Ez nem egyszerűen emberi érzésre vezethető vissza, s nem is az a keleten általános felfogás az alapja, ... hanem a vallási meggyőződés.” Igen, szerették a gyermekeket, azonban 12 éves koráig még nem számítottak a társadalomban teljes értékű tagként. Ezért nem nagy jelentőséget tulajdonították a közéletben. Lehet, hogy ezzel a gondolattal a háttérben a tanítványok csupán nem akarták terhelni Jézust ilyen kevésbé jelentőssel. Mindig sokan jöttek hozzá és körültolongtak. Ezért, most döntették, hogy nem annyira fontos, hogy ezek a gyermekek zavarják Jézust. Így elutasították őket. Jézusnak azonban más volt a véleménye, és nagyon nem jónak látta tanítványainak viselkedését. Sőt az egyik fordítás szerint „haragra gerjedt, és azt mondta nekik: „Hagyjátok a kisgyerekeket, hadd jöjjenek hozzám, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa.” Jézus számára nem jelentenek egy tehert, hanem egy kincset. Mert az Atya is kincsként tekint rájuk és oltalmazza őrangyalukon keresztül. „Mondom nektek: angyalaik a mennyekben mindig látják Atyám arcát, aki a mennyekben van.” (Mt 18,10) Emellett  Jézus olyan kincset látja a gyermekekben, amiről mi is taníthatunk. A gyermekeket ártatlanságuk és egyszerűségük miatt példaképül állította a tanítványok elé. „Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem jut be oda.” Legyünk nyitottak a mai napon az emberekkel való találkozásokra és ne utasítsuk el, bár ha alkalmatlanul jöttnek, hanem lássuk benne a nekünk megkínált kincseit.
Feladat a mai napra: Időt töltök olyan emberrel, akivel már régen akartam találkozni, de  mindaddig kitoltam.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma