Jn 14, 1-3.18-23 (Hozzá megyünk és benne fogunk lakni)
Ne legyen nyugtalan a
szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek! Atyám házában sok hely
van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Azért megyek el, hogy helyet
készítsek nektek. Ha aztán elmegyek, és helyet készítek nektek, újra eljövök,
és magammal viszlek benneteket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok. Nem hagylak
árván benneteket, hanem visszajövök hozzátok. Rövid idő, s a világ nem lát
többé, ti azonban láttok, mert én élek, és ti is élni fogtok majd. Azon a napon
majd megtudjátok, hogy Atyámban vagyok, ti bennem, s én bennetek. Aki ismeri és
teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki szeret engem, azt Atyám is
szeretni fogja. Én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki.” Ekkor
Júdás – nem az iskarióti – megkérdezte: „Uram, hogy van az, hogy nekünk akarod
magad kinyilatkoztatni, nem a világnak?” Jézus így folytatta: „Aki szeret
engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és
benne fogunk lakni.
Az Eucharisztia megalapítása után jön egy hosszú
tanítás, Jézus búcsúbeszéde, amiben minden lényeges dolgot elmond és testamentumként
a tanítványokra hagy. Es ebben az egyik legfontosabb mondanivalója: Atyám házában sok hely
van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Azért megyek el, hogy helyet
készítsek nektek. Mennyire fontos
Jézusnak az, hogy ne egyedül térjen vissza az Atyához, hanem embertársaival.
Hiszen Isten minden embert saját képmására és hasonlatosságára teremtett, és
öröktől fogva közösségre hívta: Tudtunkra adta ugyanis akaratának titkát, azt az
őbenne előre meghatározott jóságos tervét, hogy elérkezik az idők teljessége,
és Krisztusban, mint Főben, újra egyesít mindent, ami a mennyben és a földön
van. (Ef 1,10) És Jézus rámutat arra,
hogy a teljes közösség feltétele, hogy szeressük Istent és tartsuk meg
tanítását. Akkor Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni. Nem
tudunk Istennel másképp teljes közösségben lenni, csak úgy, ha szívből azt
akarjuk, amit ő, és tettekre váltjuk életünkben Jézus tanítását. Persze
felmerülhet bennünk a kérdés, hogy akarom-e azt? Akarok-e teljes
akarat-egységben lenni az Atyával? Akarok-e lemondani saját elképzeléseimről,
hogy elfogadjam Isten szuverenitását életemben? És a kisördög szívesen
kihasználja a lehetőséget arra, hogy ezt az akarat-egységet egy nagy
lemondásnak tüntesse fel, amiben szinte úgy tűnik, hogy én megszűnök létezni.
De ez kísértés! Nem erről van szó. Amint egy házasság is csak úgy lehet
harmonikus és teljes, ha mind a két házastárs ugyanazt akarja, és egy irányba
húz, és közben mégse szűnik meg létezni semelyikük sem, ugyanúgy az Istennel
való egységben is akkor válunk teljessé és boldoggá, ha felfedezzük lényünk
legmélyén, hogy amit Isten akar, az az, amire én is a szívem legmélyén vágyom. Istenben
igazi otthonra, békére, beteljesedésre és szabadságra találok.
Feladat a mai napra: Szemlélem a közösségre
való meghívást, és elbeszélgetek Jézussal kételyeimről és félelmeimről.
Engedjem meg neki, hogy rámutasson az igazságra, ami bensőleg szabaddá tesz.