Hétfő, máj. 18. Mt
16,13-17 (A rózsafüzér „az Evangélium rövid összefoglalása”)
Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért,
megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” Így
válaszoltak: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, Jeremiásnak vagy
valamelyik másik prófétának.” Jézus most hozzájuk fordult: „Hát ti mit mondtok,
ki vagyok?” Simon Péter válaszolt: „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre
Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér
nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám.
„Krisztus arcának szemlélésére
csak úgy juthatunk el, ha a Szentlélekben hallgatjuk az Atya szavát, mert „nem
ismeri senki a Fiút, csak az Atya” (Mt 11,27). Fülöp Cézareája közelében
Péter vallomása hallatára Jézus megjelöli a forrást, ahonnan lényének világos
felismerése ered: „Nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én
Atyám, aki a mennyekben van” (Mt 16,17). Szükséges tehát a magasságbeli
kinyilatkoztatás. A befogadásához azonban nélkülözhetetlen a figyelmes
odahallgatás: „Csak a csend és az imádság biztosít megfelelő
körülményeket ahhoz, hogy e misztérium igazabb, méltóbb és elmélyültebb
megismerése megvalósuljon és kibontakozzék” (II. János Pál pápa: Novo millennio ineunte ap.
levél, 20).
A rózsafüzér a
keresztény imádság egyik hagyományos módja, mely alkalmas Krisztus arcának
szemlélésére. VI. Pál pápa így írt erről: „A rózsafüzér, ez a megváltó
megtestesülésbe gyökerező, evangéliumi imádság teljesen Krisztusra irányul.
Mert még jellegzetes eleme is – az »Üdvözlégy, Mária« litániaszerű ismétlése –
Krisztus dicsőítése lesz, akiről az angyali üdvözlet és a Keresztelő anyjának
köszöntése szól: »Áldott a te méhednek gyümölcse« (Lk 1,42). Sőt, többet
mondunk: az Üdvözlégyek ismételgetése a háttér, melyben a titkokat szemléljük:
Jézus, akit minden Üdvözlégyben megnevezünk, ugyanaz, mint akit a titkok egymás
után szemünk elé állítanak mint Isten Fiát és a Szűzanya fiát” (VI. Pál: Marialis cultus ap. buzdítás
1974. II. 2-án. 46).” (RVM 18)
Feladat a mai napra:
Engedem,
hogy Jézus ma csendes imádságban nekem – megint – feltegye a kérdést: „Hát te
mit mondasz, ki vagyok?”, és hagyom, hogy belülről, a szívemből érkezzen
meg a válasz.