júl. 18. Bölcs 11,21-26 (semmit
sem utálsz abból, amit alkottál)
21Mindig
megvan rá a módod, hogy megmutasd nagy hatalmadat, és ki tudna ellene szegülni
karod erejének? 22Hisz az egész világ olyan előtted, mint a porszem
a mérlegen, és mint a földre hulló hajnali harmatcsepp. 23De te
mindenkin megkönyörülsz, mert mindent megtehetsz, és elnéző vagy az emberek
bűnei iránt, hogy bűnbánatot tartsanak. 24Mert szeretsz mindent, ami
van, és semmit sem utálsz abból, amit alkottál. Ha gyűlöltél volna valamit, meg
sem teremtetted volna. 25Hogy is maradhatna meg bármi, ha te nem
akarnád, és hogyan állhatna fenn, ha te nem hívtad volna létre? 26De
te kímélsz mindent, mert a tiéd, életnek barátja.
„A zsidókeresztény hagyomány számára
„teremtést” mondani többet jelent, mint természetet mondani, mert a teremtés
Isten szeretettervére utal, amelyben minden teremtménynek értéke és értelme
van. A természetet általában olyan rendszernek tartjuk, amelyet az ember
vizsgál, megért és alakít, a teremtés ellenben csak olyan ajándékként érthető,
amely mindenek Atyjának nyitott kezéből származik; olyan valóság, amelyet a
minket egyetemes közösségbe hívó szeretet világít meg.” (LS 76.)
„„Az Úr szavára lettek az egek” (Zsolt 33,6). Ez jelzi
nekünk, hogy a világ egy elhatározásból, nem pedig a káoszból vagy a
véletlenből származik, és ez még magasztosabbá teszi. A teremtő szó egy szabad
döntést fejez ki. A világmindenség nem önkényes mindenhatóság, nem
erőfitogtatás vagy önérvényesítő vágy eredményeként jött létre. A teremtés a
szeretet rendjébe tartozik. Isten szeretete az alapvető oka minden
teremtménynek: „Szeretsz mindent, ami van, és semmit sem utálsz abból, amit
alkottál, mert ha gyűlölnél valamit, meg sem teremtetted volna” (Bölcs 11,24).
Tehát minden teremtmény az Atya gyengéd szeretetének tárgya, ő ad neki helyet a
világon. A legjelentéktelenebb létező mulandó kis élete is az ő szeretetének
tárgya, és létezésének e néhány másodpercében ő veszi körül szeretettel. Nagy
Szent Baszileiosz azt mondta, hogy a Teremtő „számítás nélküli jóság” is, Dante
Alighieri szerint pedig „szeretet, mely mozgat napot és minden csillagot”.
Ezért teremtett műveiből felemelkedünk „az ő szerető irgalmasságáig” (XVI.
Benedek pápa).” (LS 77.)
Feladat
a mai napra: Ma hagyom, hogy Isten mondja meg nekem, mit szeret
bennem és mit jelent számára, hogy semmit sem utál abból, amit alkotott – és
hogy bennem sem utál semmit.