Jn 11,24-27 (Isten
igéjébe van az örök élet)
„Én
vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.
Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” „Igen, Uram
- felelte -, hiszem, hogy Te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön.”
Ki
az, aki nem vágyna arra, hogy örök élete legyen, hogy mindaz, amit itt a földön
élt, örök értékű, tartós legyen? De miért is lenne értelme a földi küzdelemnek,
az evangélium szerinti életnek, ha nem létezne föltámadás, örökkévalóság, és az
örök élet? Szent Pál mondja: „Ha csak ebben az életben reménykedünk
Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbban vagyunk” (1 Kor 15,19).
Jézus ma azt mondja nekünk: Én vagyok a feltámadás és az élet. Isten, aki örökkévaló, Igéjében is örök
értékű és örök életet adó. Az Ige maga Jézus Krisztus személye. Erre döbbentek
rá az apostolok is, amikor Jézus tanítását hallgatták. A mennyei kenyérről
szóló tanítás végén tanítványai közül sokan visszahúzódtak, mert
megbotránkoztak azon, hogy Jézus saját testét akarja eledelül adni. Jézus akkor
megkérdezte apostolaitól: „Ti is el akartok menni?” Péter akkor azt a
vallomást tette: „Uram, kihez mennénk? Tiéd az örök életet adó tanítás”
(Jn 6,67-68). Jézus az Atya örök Igéje, és szavai szerint: Aki hisz bennem,
még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg
örökre.
Isten Igéje, ami már itt és most beépül a földi életünkben a tanítás és a
szentségek által, egy örök életre megmaradó értéket hordoz magában, az örök
életet táplálja bennünk.
Feladat a mai napra: Engedjük meg Jézusnak,
hogy a mai napon örök életünket táplálja bennünk saját jelenlétével,
tanításával és a szentségekkel.