Ez 31,3-7 (számtalan nép lakott árnyékában.)
Lám,
a Libanon cédrusához vagy hasonló, amely szép ágazatú, dús lombozatú, magas növésű,
a koronája a felhőkig ér. Vizek növelték naggyá, az árvíz tette magassá. A
folyók elárasztották a vidéket, ahová ültették, a patakok eljutottak a vidék
minden fájához. Ezért magasabbra nőtt a környék minden fájánál: gallyai
megsokasodtak, ágai magasra nyúltak, mert bőséges víz táplálta őket. Ágai közt
rakott fészket az ég minden madara, lombozata alatt ellett az erdő minden
vadja, és számtalan nép lakott árnyékában. Pompás volt termete és lombozata,
mert gyökerei bőséges vízig hatoltak le.
A mai szentírási szakaszban Ezekiel
próféta csodálatos képet vázol egy fáról. Pompásabbnak nem is lehetne
elképzelni. A családunkra gondolva, milyen fát állítunk mi a szemünk elé?
Milyen családfát álmodunk meg? Mit álmodunk meg családjaink számára? Biztos,
hogy senki sem szeretne családjában olyan fához hasonlítani, mely icipici vagy
amely alig-alig hoz gyümölcsöt. Valami nagyobbról álmodunk. A fa leírása itt
azonban, arra mutat rá, hogy nagyságának titka a gyökerekben rejlik: Vizek növelték naggyá, az árvíz tette magassá.
Pompás volt termete és lombozata, mert gyökerei bőséges vízig hatoltak le.
Így a család esetében is csak úgy beszélhetünk gyümölcsökről, ha annak
gyökereire is tekintünk. Újra vissza kell itt utalnunk a három héttel ezelőtti
témához, a család gyökereihez, melyek Isten szeretetének forrásából, a vele
való kapcsolatból kell, hogy táplálkozzanak. Ha nem vagyunk Istenbe
belegyökerezve, nem hozhatunk jó gyümölcsöket. Csak Isten növelheti naggyá
életünket, családjainkat. Ahogyan a fa megtermi a gyümölcsöket és a termést,
melyek nem maguktól jönnek létre, úgy a család esetében is. A gyümölcsök a
fától függnek, ha jó a fa, gyümölcsei is azok lesznek. Erről beszélt Jézus is
az Evangéliumban: „Nem rossz az a fa, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden
fát gyümölcséről ismerünk meg. A jó ember jót hoz elő szívének jó kincséből”
(Lk 6,43-45). És ezeket a jó gyümölcsöket nemcsak maga a család és annak tagjai
élvezhetik, hanem a körülötte lévő emberek is. Ezt fejezi ki a fa képe is: Ágai közt rakott fészket az ég minden
madara, lombozata alatt ellett az erdő minden vadja, és számtalan nép lakott
árnyékában. Egy család, amely Istenben gyökerezik, mindig nyitott
embertársai iránt. Merjünk ma Istennel együtt mi is ilyen pompás, gyümölcsöző,
nyitott családról álmodni.
Feladat a mai napra: Engedem, hogy valaki kívülálló részt vegyen
családi életünkben, pl. meghívok valakit látogatóba hozzánk.