MTörv 4,1-2. 6-8; Jak 1,17-18.21b-22. 27; Mk 7,1-8.14-15.21-23
Ekkor
köréje gyülekeztek a farizeusok, és néhány írástudó, aki Jeruzsálemből jött.
Ezek azt látva, hogy tanítványai közül egyesek közönséges, azaz mosdatlan
kézzel esznek kenyeret, morgolódtak. Mert a farizeusok és általában a zsidók,
hacsak kezüket gyakran nem mossák, nem esznek, követve a régiek hagyományait.
Ha a piacról jönnek, nem esznek, amíg meg nem fürdenek; és sok egyéb dolog van,
amit hagyományaik szerint meg kell tartaniuk: a poharak és korsók, a rézedények
és ágyak mosását. Megkérdezték tehát őt a farizeusok és írástudók: „Miért nem
élnek tanítványaid a régiek hagyománya szerint, miért esznek kenyeret
közönséges kézzel?” Ő ezt felelte nekik: „Helyesen jövendölt rólatok Izajás,
képmutatók, amint írva van: Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve távol
van tőlem. Pedig hiába tisztelnek, ha emberi tudományt és parancsokat tanítanak”.
Mert Isten parancsát elhagyva az emberek hagyományait tartjátok, a korsók és
poharak mosását, és sok egyéb ezekhez hasonló dolgot cselekedtek.” Ezután ismét
magához hívta a tömeget, és azt mondta nekik: „Hallgassatok rám mindnyájan és
értsétek meg: Semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem teheti őt
tisztátalanná, hanem ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert. Mert
belülről, az emberek szívéből erednek a gonosz gondolatok, paráznaságok,
lopások, gyilkosságok, házasságtörések, kapzsiság, gonoszság és csalárdság,
kicsapongások, irigység, káromkodás, kevélység és esztelenség. Mindez a rossz
belülről származik, és beszennyezi az embert.”
Amikor valaki az utcáról vagy piacról jön,
nemde számunkra is egyértelmű, hogy először kezet kell mosnia, mielőtt
asztalhoz ül? Tudván, hogy mennyi bacit/vírust fogdosunk össze akárcsak egy
bevásárlókosárral vagy villamoson a fogódzóval, már a betegségek elkerülése
végett is szükségesnek tartjuk a kézmosást. Érthető számunkra a farizeusok
felháborodása. Jézus azonban a mai evangéliumban egy fontos dologra akarja
felhívni hallgatóságának figyelmét. És mint ahogy a prófétáknál sokszor
megfigyelhető, gondoljunk akár csak Jeremiás vagy Ezekiel prófétára,
szimbolikus cselekményekkel akarják felhívni az emberek figyelmét Isten
tanítására. Így értelmezhetjük a tanítványok viselkedését is, akik (tudatosan)
nem mostak kezet mielőtt asztalhoz ültek volna. Jézus valami nagyon fontos
dologra akarta felhívni a figyelmüket. A zsidóknak rengeteg törvényük volt,
amivel szabályozták a mindennapi élet minden egyes apró mozzanatát. Sokszor a
külsőségeknél ragadtak le és szem előtt veszítették a törvények mélyebb
értelmét. Így történt ez a tisztátalansággal is. Azt gondolták ugyanis, hogy
csak az szennyezheti be az embert, ami külsőleg rá tapad. A tisztátalanság
kizárta a zsidót a közösségből mindaddig, amíg újra tiszta nem lett ill.
tisztává nem nyilvánították. Ennek elkerülésére óvva igyekezték betartani a
tisztálkodási törvényeket, hiszen a közösségből való kizárás egyenlő a kitaszítottsággal,
megvetettséggel, és nehéz volt újra visszakerülni a közösségbe. (Gondoljunk
csak a leprásokra.) De Isten nem az ember külsejét nézi, hanem a szívét. Vajon
mennyire hasonlít Teremtőjére? Vagyis mi az, ami beszennyezi képét? Ezért Jézus
ismét magához szólította a népet, és így szólt: ,,Hallgassatok rám mindnyájan, és értsétek meg: Kívülről semmi sem
kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné. Hanem ami belőle származik, az
teszi az embert tisztátalanná. Mert belülről, az ember szívéből származik
minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, házasságtörés,
kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység,
léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és tisztátalanná teszi az
embert.” Gyönyörű üzenet rejlik e tanítás mögött: hogy Isten képmására
vagyunk teremtve. Igazi szépségünk az, ha Teremtőnkre hasonlítunk. És ezt nem
kell nagyon keresnünk, hiszen már ott van bennünk. Csak arra kell törekednünk,
hogy ne szennyezzük be képét fölösleges bűnökkel, önzéssel, rossz
magatartással. Jézus arra vágyik, hogy felcsillanni lássa a Mennyei Atya arcát
minden egyes ember életében.
Feladat a mai napra: Átgondolom, hogy mennyire hasonlíthatok az Istenre, ill. Jézus
felsorolásából mennyi mindent találok magamban? Átgondolom és komoly lépéseket
tűzök ki magamnak, hogy lépésről lépésre megtisztítsam lelkemet, hogy Isten
újra gyönyörködhessen bennem.