1Jn
2,12-17 (a világ elmúlik a kívánságaival együtt)
Gyermekeim, írom nektek, hogy bűneitek bocsánatot
nyertek az ő nevében. Írom nektek, apák, hogy megismertétek azt, aki kezdet óta
van. Írom nektek, ifjak, hogy legyőztétek a gonoszt. Írtam nektek, kedves
gyerekek, hogy megismertétek az Atyát. Írtam nektek, apák, hogy megismertétek
azt, aki kezdet óta van. Írtam nektek, ifjak, hogy erősek vagytok, az Isten
tanítása bennetek van, és legyőztétek a gonoszt. Ne szeressétek a világot, sem
azt, ami a világban van! Ha valaki szereti a világot, nincs meg benne az Atya
szeretete, mivel minden, ami a világban van: a test kívánsága, a szem kívánsága
és az élet kevélysége, nem az Atyától van, hanem a világból. De a világ elmúlik
a kívánságaival együtt. Csak aki az Isten akaratát teljesíti, az marad meg
örökre.
A
mai szentírási részben Szt. János a különböző generációkhoz fordul és
mindegyiknek mást és mást mond. A gyerekeknek arról beszél, hogy megismerték az
Atyát; az ifjaknak pedig a gonosz fölötti győzelmükről. Az apáknak arra utal,
hogy megismerték azt, aki kezdet óta van. Érdekes, hogy az apáknak
kétszer ugyanazt írja le. Az ismétlés itt inkább megerősítést jelent, nem pedig
arra utal, hogy az idősebbek már könnyen elfelejtenek dolgokat. Szent János
fogalmai számunkra talán valamennyire idegennek tűnhetnek, de azt azért megtanulhatjuk
tőle, hogy minden generációhoz külön kell szólni és külön nyelven beszélni hozzájuk,
melyet minden csoport életkoronként megért. Minden generációnak más a
mentalitása, mások a hitről alkotott fogalmai. A családban az is fontos, hogy a
különböző generációk kezdjenek egymás között párbeszédet folytatni a hitükről. Itt
persze figyelmesnek is kell lennünk, hogy felfedezzük, ki hol áll éppen a
hitben. A hitéletben vannak különböző szakaszok, fázisok, de mindemellett
léteznek hitigazságok, amelyek mindenkinek éppúgy szólnak. Azért hív meg Szent
János minden generációt arra, hogy megtegye az Atya akaratát és ne a földi
dolgokban keresse a boldogságát. Bár a földi dolgok önmagukban jók, de nem
marandóak, azért nem érdemes ragaszkodnunk hozzájuk. Inkább az Isten szeretete,
mely igazi maradandó kincs ill. maga Isten legyen, aki karácsonykor kisgyermekként
jött el hozzánk, legyen a mi kincsünk.
Feladat a mai napra: Felhívok egy olyan családtagomat, akivel régóta
nem beszéltem.