Jn 6,
36-47 (Minden,
amit nekem ad az Atya, hozzám jön)
De
megmondtam, hogy bár láttok, mégsem hisztek. Minden, amit nekem ad az Atya,
hozzám jön. S aki hozzám jön, nem taszítom el. Mert nem azért szálltam alá a
mennyből, hogy a magam akaratát tegyem meg, hanem annak akaratát, aki küldött. Annak,
aki küldött, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit el ne
veszítsek, hanem feltámasszam az utolsó napon. Mert Atyámnak az az akarata,
hogy mindenki, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, s feltámasszam az
utolsó napon.” A zsidók elkezdtek zúgolódni, amiért azt mondta: „Én vagyok a
mennyből alászállott kenyér.” Így érveltek: „Nem Jézus ez, Józsefnek a fia,
akinek ismerjük apját, anyját? Hogyan mondhatja hát, hogy a mennyből szálltam
alá?” Jézus azonban így szólt: „Ne zúgolódjatok egymás között. Senki sem jöhet
hozzám, ha az Atya, aki küldött, nem vonzza, s én feltámasztom az utolsó napon.
Megírták a próféták: Mindnyájan Isten tanítványai lesznek. Mindenki, aki hallgat
az Atyára és tanul tőle, hozzám jön. Nem mintha valaki is látta volna az Atyát,
csak aki az Istentől van, az látta az Atyát. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki
hisz bennem, annak örök élete van.
Milyen felemelők Jézus
szavai: Minden, amit nekem ad az Atya, hozzám jön. S aki hozzám jön, nem taszítom
el. Mindenki,
aki keresi őt, benne rátalálhat az Életre, mert Jézus senkit sem utasít vissza.
Mert nem azért szálltam alá a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem meg,
hanem annak akaratát, aki küldött. Annak, aki küldött, az az akarata, hogy
abból, amit nekem adott, semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam az utolsó
napon. Mert Atyámnak az az akarata, hogy mindenki, aki látja a Fiút és hisz
benne, örökké éljen, s feltámasszam az utolsó napon. Milyen alázattal beszél
Jézus. Ki mondhatja magáról, hogy azért jött, hogy nem a maga akaratát tegye,
hanem annak akaratát, aki őt küldte? Jézus teljesen egy az Atya vágyával: hogy
életet adjon mindenkinek. Nem személyválogató, mindenkinek felkínálja az
üdvösséget. De az embernek olykor el is kell fogadnia. De hogy az nem mindig
könnyű, azt a zsidók reakcióján láthatjuk, akik zúgolódni kezdtek: „Nem
Jézus ez, Józsefnek a fia, akinek ismerjük apját, anyját? Hogyan mondhatja hát,
hogy a mennyből szálltam alá?” Abba a hibába estek, hogy a saját tudásukkal
kezdtek el érvelni. Bár ismerték Józsefet és Máriát, de vajon tényleg tudták,
hogy Jézus kicsoda? Azt gondolták, hogy József fia, de nem ismerték Jézus
születésének titkát. Az előítéletek általában a legnagyobb buktató, mind az
istenkapcsolatban, mind az emberekkel való kapcsolatban. Ha úgy gondoljuk, hogy
már mindent tudunk a másikról, akkor nem adunk neki lehetőséget arra, hogy
megossza velünk élete gazdagságát. Ha az emberi kapcsolatokat már tönkre teszi
az ilyen hozzáállás, akkor még mennyire veszélyezteti a hitünkben való
növekedést és végeredményben az igazi boldogságunkat?
Feladat a mai napra: Milyen gondolatokkal, érzéssel közeledek ma az
emberekhez, akikkel találkozom? Lehetőséget akarok neki adni arra, hogy teljesen
új fényben ismerjem meg őt.