XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2013. május 12., vasárnap

Május 12.



ApCsel 1,1-11;Ef 1,17-23; Lk 24,46-53
Feltámadása után Jézus utoljára jelent meg az apostoloknak, és így búcsúzott el tőlük: ,,Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnapon fel kell támadnia a halálból. Az ő nevében Jeruzsálemtől kezdve minden népnek megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni. Ti vagytok ezeknek tanúi. Én meg elküldöm nektek Atyám megígért ajándékát. Maradjatok a városban, míg erő nem tölt el benneteket a magasságból.'' Ezután kivezette őket Betánia közelébe, és kezét fölemelve megáldotta őket. Áldás közben eltávozott tőlük, és fölemelkedett az égbe. Ők leborulva imádták. Aztán nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe. Állandóan ott voltak a templomban, dicsérték és magasztalták Istent.

A mai vasárnapon Egyházunkban Urunk Mennybemenetelét ünnepeljük. Az Olvasmányban ezt olvassuk: miután Jézus megerősítette az apostolok küldetését, „szemük láttára fölemelkedett, és egy felhő elfedte úgy, hogy tovább már nem láthatták.” (ApCsel 1,9) Az Evangéliumban is erről az eseményről hallunk: Jézus „kivezette őket Betánia közelébe, és kezét fölemelve megáldotta őket. Áldás közben eltávozott tőlük, és fölemelkedett az égbe.” Emberi érzés szerint azt mondanánk, hogy szomorú esemény az, amikor valaki, akit nagyon szeretünk, elmegy tőlünk, és tudjuk, hogy nem fogjuk őt viszontlátni. Mégis, a tanítványokról azt írja az evangélium: „Ők leborulva imádták. Aztán nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe. Állandóan ott voltak a templomban, dicsérték és magasztalták Istent.” Mi válthatta ki ezt az örömet? Talán az, hogy mélyen meghatotta őket ez a találkozás, és mert végtelenül érezték Jézus megerősítő áldását. (Hiszen Jézus áldás közben távozott tőlük). Milyen szép úgy elbúcsúzni, hogy áldást adunk egymásra. De Jézus nemcsak áldást adott tanítványainak. Mielőtt eltávozott tőlük, megnyitotta értelmüket az események mélyebb megértésére „Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnapon fel kell támadnia a halálból.” Aztán küldetést adott nekik: „Az ő nevében Jeruzsálemtől kezdve minden népnek megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni. Ti vagytok ezeknek tanúi. Én meg elküldöm nektek Atyám megígért ajándékát. Maradjatok a városban, míg erő nem tölt el benneteket a magasságból” (Lk 24,46-49).
Isten elküldte a Szentlelket, és elküldi nekünk is, hogy mi is Jézus tanúi legyünk. Minden szentmisében, hittanórán, szentírásolvasásban megnyitja értelmünket az üdvösség útjainak mélyebb megértésére. Engedjük meg a Szentléleknek, hogy lángra lobbantsa szívünket és mi is imádjuk és magasztaljuk Isten nagy tetteit, és hirdessük azoknak, akik körülöttünk élnek.
Feladat a mai napra: Lehetőséget keresek arra, hogy a Szentírást olvassam, és ha lehet, megosztom örömömet másokkal.