Jn 8,31-36 (Az igazi szabadságot Krisztus által nyertük el)
Azoknak a zsidóknak,
akik hittek neki, Jézus azt mondta: »Ha megmaradtok tanításomban, valóban
tanítványaim vagytok, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz
titeket.« Azok azt felelték neki: »Ábrahám utódai vagyunk, és soha senkinek nem
szolgáltunk. Hogyan mondod hát te, hogy „szabadok lesztek„?« Jézus így szólt:
»Bizony, bizony mondom nektek: Mindaz, aki bűnt cselekszik, szolga. De a szolga
nem marad örökre a házban, csak a fiú marad ott mindörökké. Ha tehát a Fiú
megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.
„Szabadítás és
üdvösség. Dicsőséges keresztje által Krisztus minden embernek megszerezte az
üdvösséget. Megváltotta a bűntől, ami rabszolgaságban tartotta őket.
"Ezzel a szabadsággal Krisztus szabadított meg minket" (Gal 5,1).
Őbenne közösségben vagyunk az igazsággal, mely szabaddá tesz bennünket. Nekünk
adatott a Szentlélek, s miként az Apostol tanítja, "ahol az Úr Lelke, ott
a szabadság" (2Kor 3,17). Már most dicsekszünk Isten fiainak
szabadságával.” (KEK 1741) „Szabadság és kegyelem. Krisztus kegyelme
egyáltalán nem riválisa a mi szabadságunknak, hiszen megfelel annak az igazság-
és jó-érzéknek, amit Isten az emberi szívbe ültetett. Épp ellenkezőleg, a
keresztény tapasztalat tanúsítja, különösen az imádságban: minél fogékonyabbak
vagyunk a kegyelem indításaira, annál inkább növekszik belső szabadságunk és
biztonságunk a próbatételekben és a külvilág kényszereivel és nyomásaival
szemben. A kegyelem működésével a Szentlélek a lelki szabadságra nevel
bennünket, hogy szabad munkatársai legyünk az Egyházban és a világban egyaránt:
Mindenható, irgalmas Istenünk, kérünk, űzz el életünkből mindent, ami
akadályozza igaz szeretetünket, hogy testünk és lelkünk serény készségével,
szabad szívvel teljesítsük mindig akaratodat. (Per annum 32. vasárnap
könyörgése. Missale Romanum, 1970, 371).” (KEK 1742).
Feladat a mai napra: Kérjük a Szentlélek segítségét, hogy belső
szabadsággal tudjunk ma szolgálni azokat, akiket Isten ránk bízott.