Zsolt 51,3-7.11-12 (A bűn meghatározása)
Könyörülj
rajtam, Istenem, hiszen irgalmas és jóságos vagy, mérhetetlen irgalmadban
töröld el gonoszságomat! Mosd le bűnömet teljesen, tisztíts meg vétkemtől!
Gonoszságomat beismerem, bűnöm előttem lebeg szüntelen. Egyedül teellened
vétettem, ami színed előtt gonosz, azt tettem. Te igazságosan ítélkezel, s
méltányos vagy végzésedben. Lásd, én vétekben születtem, már akkor bűnös
voltam, mikor anyám fogant. Fordítsd el arcod bűneimtől, s töröld el minden
gonoszságomat! Teremts új szívet belém, s éleszd fel bennem újra az erős
lelkületet!
Néha nagyon gyorsan beszélünk a bűnről, anélkül, hogy tisztában lennénk
azzal, mit értünk bűn alatt. Sokszor összetévesztjük a bűnt a bűn
következményeivel. Az alábbiakban látjuk, hogy a katekizmus több definíciót sorol
fel. Mert nem könnyű egy mondattal meghatározni, mi a bűnnek a lényege.
Gondolkozzunk el azon, melyik definíció az, amely inkább közel áll hozzánk,
hogyan megfogalmaznánk meg a bűn lényegét.
„A bűn az
értelem, az igazság és a helyes lelkiismeret elleni rossz cselekedet; az Isten
és a felebarát iránti igaz szeretet hiányossága bizonyos jóhoz való rossz
ragaszkodás miatt. Megsebzi az ember természetét és támadja az emberi
szolidaritást. Meghatározása szerint "tett vagy szó vagy vágy az örök
Törvénnyel szemben" (Szent
Ágoston).” (KEK 1849)
„A bűn Isten
megbántása: "Ellened, egyedül Teellened vétettem, és gonoszat színed előtt
cselekedtem" (Zsolt 51,6). A bűn föllázad Isten irántunk való szeretete
ellen és elfordítja tőle a szívünket. Minden bűn - mint az első -
engedetlenség, lázadás Isten ellen azzal a szándékkal, hogy az ember olyan
legyen "mint az Isten" (Ter 3,5), ismervén és meghatározván a jót és
a rosszat. A bűn tehát "önszeretet egészen Isten megvetéséig" (Szent Ágoston). E gőgös önfölmagasztalás által a bűn homlokegyenest ellenkezik Jézus
engedelmességével, aki megvalósítja az üdvösséget (vö. Fil 2,6-9)”. (KEK 1850)
„Épp a
szenvedésben, amelyben Krisztus irgalmassága le fogja győzni, mutatja meg a bűn
leginkább a maga erőszakosságát és bonyolult összetettségét: a hitetlenséget, a
halálos gyűlöletet, a nép és vezetői gúnyolódó elutasítását, Pilátus gyávaságát
és a szolgák kegyetlenségét, Júdás - Jézus számára oly keserű - árulását, Péter
tagadását és a tanítványok megfutamodását. Mindazonáltal épp a sötétség és e
világ fejedelmének órájában (vö. Jn 14,30) vált Krisztus
áldozata titokzatosan azzá a forrássá, amelyből kiapadhatatlanul árad bűneink
bocsánata.” (KEK 1851)
Feladat a mai napra: Elsajátítom a mai zsoltár szavait, vagy
saját szavakkal kifejezem Istennek bűnbánati imádságomat.