XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2013. november 28., csütörtök

November 28.

1Kor 2,10-16                     (a keresztény erkölcsi tanítás közlése rászorul az összes keresztény segítségére)

Nekünk azonban feltárta Isten a Lélek által. A Lélek ugyanis mindent átlát, még Isten mélységeit is. Ki ismeri az ember benső dolgait, ha nem a benne lakó emberi lélek? Hasonlóképpen Isten titkait sem ismeri senki, csak Isten Lelke. Mi nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istentől eredő Lelket, hogy megismerjük, amit az Isten a kegyelemben ajándékozott nekünk. Erről beszélünk is, de nem az emberi bölcsesség tanította szavakkal, hanem ahogy a Lélek tanít, lelki embereknek lelkieket nyújtva. A testi ember nem fogja fel, ami az Isten Lelkéből ered. Balgaságnak tartja, s nem képes megérteni, mert lelkileg kellene megítélnie. Noha a lelki ember mindent megítél, őt nem ítéli meg senki.  „Hiszen ki látta át Isten gondolatait, hogy oktatná őt?” Mi azonban birtokában vagyunk Krisztus gondolatainak.

„A tanítóhivatal tekintélye kiterjed a természetes törvény sajátos parancsolataira is, mert ezek megtartása, amit a Teremtő elvár, szükséges az üdvösséghez. Az Egyház Tanítóhivatala, amikor a természetes törvény parancsolataira emlékeztet, prófétai feladatának lényeges részét teljesíti, mert hirdetnie kell az embereknek, hogy kik ők valójában, és emlékeztetnie kell őket arra, milyennek kell lenniük Isten előtt.”(KEK 2036)
„Az Egyház a keresztény erkölcsi tanítás közlésének és megvalósításának művében rászorul a lelkipásztorok odaadó szolgálatára, a teológusok tudományára, az összes keresztény és minden jóakaratú ember segítségére. A megvalósított hit és evangélium mindenkivel megtapasztaltatja a "Krisztusban" való életet, mely megvilágosít és képessé tesz arra, hogy az isteni és emberi valóságot Isten Lelke szerint értékeljék (vö. 1Kor 2,10-15). Így a Szentlélek a legegyszerűbb lelkeket használhatja föl arra, hogy a bölcseket és a magasabb méltóságban lévőket megvilágosítsa. (KEK 2038)
„A szolgálatokat a testvéri szolgálat és az Egyház iránti engedelmesség szellemében kell végezni az Úr nevében. Ugyanakkor az egyes személyek lelkiismeretének saját cselekedetei erkölcsi megítélésekor kerülnie kell az individuális szemléletbe zárkózást. Amennyire képes, törekednie kell arra, hogy nyitott legyen mindenki javának figyelembevételére, amint az a természetes és kinyilatkoztatott erkölcsi törvényben és következésképpen az Egyház törvényében és a tanítóhivatal hiteles tanításában erkölcsi kérdésekben megnyilvánul. Nem helyes a személyes lelkiismeretet és az értelmet szembeállítani az erkölcsi törvénnyel vagy az Egyház tanítóhivatalával.” (KEK 2039)
Lépjünk ma újra Isten elé és beszélgessünk vele arról, milyennek kell lennünk előtte, mit álmodott meg rólunk. Kérjük a Szentlelket, hogy tárja fel előttünk Isten és az ember titkait. Ki ismeri az ember benső dolgait, ha nem a benne lakó emberi lélek?” Isten Krisztusban akarta velünk megosztani gondolatait, Szent Pál megfogalmazása szerint: Mi azonban birtokában vagyunk Krisztus gondolatainak. Ezért felelősségünk, hogy mindezeket elmondjuk másoknak. Hirdetnünk kell az embereknek, hogy ők valójában kik, és emlékeztetnünk kell őket arra, milyennek kell lenniük Isten előtt. Gondolkozzunk el, milyen módon teljesítjük ezt a prófétai feladatunkat, és hogyan segítünk az Egyháznak a keresztény erkölcsi tanítás közlésének és megvalósításának művében, tudva, hogy rászorul az összes keresztény segítségére.

Feladat a mai napra: Utána nézek egy olyan erkölcsi témának, melyben nem vagyok annyira jártas.