Sir 3,3-7.14-15.18 (A GYERMEKEK KÖTELESSÉGEI)
Isten
a fiakban tisztelte meg az atyát, és az anya ítéletét megerősítette a
gyermekekkel szemben. Aki tiszteli atyját, könyörög majd a bűnökért és
megtartóztatja magát a vétkektől, és napjainak imádságai meghallgatást nyernek.
Mint aki kincset halmoz föl, olyan, aki tiszteli anyját. Aki tiszteli atyját,
örvend majd saját fiainak, és imádsága napján meghallgatásra talál. Aki
tiszteli atyját, hosszú életet fog élni, aki atyjának engedelmes, megenyhíti
anyját. Fiam, fogadd el atyádat öregségében, és ne szomorítsd meg őt életében,
és ha megfogyatkoznék értelme, bocsásd meg, és meg ne vesd őt életének egyetlen
napján sem. (...) Mily rossz hírű az, aki magára hagyta atyját; és átkozott az
Úrtól, aki keseríti anyját.
„Az isteni atyaság az emberi atyaság forrása; ez
alapozza meg a szülőket megillető tiszteletet. A kiskorú és felnőtt gyermekek
atyjuk és anyjuk iránti tisztelete (vö. Péld 1,8; Tób 4,3-4) abból
a természetes érzületből táplálkozik, mely az őket összekötő kötelékből fakad.
Ezt kívánja meg az isteni parancsolat (vö. Kiv 20,12).“ (KEK 2214)
„A szülők iránti tisztelet (gyermeki jámborság)
hála azok iránt, akik az élet adásával, szeretetükkel és munkájukkal világra segítették
gyermekeiket, és lehetővé tették számukra, hogy növekedjenek korban,
bölcsességben és kedvességben. "Szívedből, lelkedből tiszteld az apádat, s
anyád fájdalmait soha el ne feledd. Emlékezz rá, hogy nélkülük meg nem
születtél volna; hogyan hálálod meg, amit veled tettek?" (Sir 7,27-28)”
(KEK 2215)
„A gyermeki tisztelet az őszinte tanulékonyságban
és az őszinte engedelmességben mutatkozik meg: "Fiam, tartsd meg apád
parancsolatát, ne vedd semmibe anyád tanítását (...). Vezessen
jártadban-keltedben, amikor alszol, virrasszon fölötted, és ha fölébredsz,
beszélgessen veled." (Péld 6,20-22) "A bölcs fiú örül, ha megintik,
az elbizakodott meg sem hallgatja a feddést" (Péld 13,1). (KEK 2216)
„Mindaddig, amíg a gyermek szülei otthonában él,
engedelmeskednie kell szülei minden kérésének, amelyet az ő vagy a család java
indokol. "Gyermekek, fogadjatok szót szüleiteknek mindenben, mert ez
kedves az Úr szemében" (Kol 3,20). A gyermekeknek engedelmeskedniük kell
nevelőik és mindazok ésszerű parancsainak is, akikre a szüleik bízták őket. De
ha egy gyermek a lelkiismeretében meg van győződve arról, hogy erkölcsileg
rossz lenne engedelmeskedni egy ilyen parancsnak, akkor ne kövesse azt.
Felnövekedvén a gyermekek továbbra is tiszteljék szüleiket. Menjenek elébe kéréseiknek,
szívesen kérjék tanácsaikat és fogadják el megalapozott figyelmeztetéseiket. A
szülők iránti engedelmesség a gyermekek nagykorúságával megszűnik, de a
tisztelet nem, az örökre kijár. Ennek gyökerei valójában az istenfélelembe
nyúlnak, amely a Szentlélek ajándékainak egyike. (KEK 2217)
„A negyedik parancsolat figyelmezteti a felnőtt
gyermekeket a szülők iránti felelősségükre. Amennyiben lehetőségük van rá,
anyagi és erkölcsi támogatást kell nyújtaniuk nekik öreg korukban vagy
betegségükben, magányukban vagy ínségükben. Jézus emlékeztet a hálának erre a
kötelességére (vö. Mk 7,10-12).“ (KEK 2218)
„A gyermeki tisztelet kedvez az egész családi élet
harmóniájának, érvényes a fiú- és leánytestvérek kapcsolatára is. A szülők
iránti tisztelet kihat az egész családi légkörre. "Az öregek koronája a
fiak fiai, és a fiak dicsősége az ő atyáik" (Péld 17,6). "Viseljétek
el egymást szeretettel teljes alázatban, szelídségben és türelemben" (Ef
4,2).“ (KEK 2219)
Feladat a mai napra: Ha még élnek szüleim, imádságban próbálom
megérteni, mire hív most Isten a velük való kapcsolatomban, miben áll jelenlegi
kötelességem.