Zsolt 16, 2-11 (Csak Isten tudja kielégíteni a szívünket)
Ti így beszéltek az Úrhoz: „Uram, te vagy
boldogságom, téged semmi nem szárnyal túl!” A „szentekhez” pedig, kik a földön
élnek: „Ti kiválóak, minden kedvem tibennetek telik!” Bálványaik számosak, azok
nyomában járnak. De én nem hozok nekik véráldozatot, és nevüket nem veszem
ajkamra. Uram, örökrészem és kelyhem, te tartod kezedben sorsomat. Mérőláncom
kedves földre esett, s kedvem telik örökségemben. Dicsőítem az Urat, mert
értelmet adott nekem, s mert szívem még éjjel is figyelmeztet. Mindig szemem
előtt lebeg az Úr, ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak. Ezért örül a szívem és
ujjong a lelkem s testem is békében fog majd nyugodni. Nem adod lelkemet a
holtak országának, s nem hagyod, hogy szented meglássa a sírt. Az élet útjára
tanítasz engem. Színed előtt az öröm teljessége, s jobbodon a gyönyörűség
mindörökké.
A szentek tanúságot tesznek
életükkel arról a boldogságról, amit csak Istenben lehet megtalálni, gondoljunk
akár egy Szent Ágotára, Assisi Szt. Ferencre vagy Szent Edit Steinre. Életükben
megtapasztalták és tanúságot tesznek róla, hogy Isten az egyetlen, aki teljesen
ki tudja elégíteni az ember szívében élő vágyat a boldogság után. Szt. Ágota számára
Jézus közelsége, a Vele való egység édessége, semmilyen földi dologhoz sem
hasonlítható. Még az a kiváltságos helyzet, amit a császár udvarán élvezhetett,
sem mérhető ahhoz a boldogsághoz, ami csak Jézusban van: Uram, örökrészem és kelyhem, te tartod kezedben sorsomat. Benne
nyerte el azt a belső erőt, hogy elviselje akár a legkegyetlenebb kínzásokat
is, sőt abban a bizonyosságban tudta odaadni életét Jézusért, hogy nem adod lelkemet a holtak országának, s nem
hagyod, hogy szented meglássa a sírt. Színed előtt az öröm teljessége, s
jobbodon a gyönyörűség mindörökké. Vértanú halála ezt az erőt árasztotta az
emberekre, akik azóta is folytonosan segítségül hívják őt. Szent Ferenc élete
elénk tárja azt a gazdagságot, amit akkor élt meg teljességében, amikor
visszautasította a világ által nyújtott gazdagságot, és teljesen szegénnyé
lett. Uram, örökrészem és kelyhem… mérőláncom
kedves földre esett, s kedvem telik örökségemben. Ferenc percről percre
itta az Úr édességét, mely képessé tette arra, hogy mindenben felismerje Isten
jelenlétének, gondviselésének szépségét, s akár a számára legundorítóbb leprást
is megcsókolja. Szt. Edit Stein pedig fáradhatatlanul kereste az igazságot,
mígnem egy éjszakán Avila Szt. Teréz könyvét olvasva rátalált Jézusra: Ez az,
amit kerestem! A nagybetűvel írt Igazság megtalálása képessé tette arra, hogy Auschwitzban
feláldozza életét népéért. A szentek mindent egy lapra tettek, mert megtalálták
életükben A boldogságot. A boldogság, a belső béke, a szelíd öröm, a szeretet
lángoló tüze, mely a lélek hátterében folytonosan jelen van, még a legnagyobb
nehézségek közepette is, és amit senki és semmi el nem vehet tőlünk, biztos
jele annak, hogy valóban megismertük Jézust. Aki ezt az alapot nem érzi
életében vagy csak töredékesen, még nem ismeri eléggé Jézust. Jézus ezt a
boldogságot minden embernek meg akarja adni. Ne hagyjuk alább keresést, ne
adjuk fel túl hamar. Keresésünk biztos válaszra fog találni! Ennek az idejét
Isten szabja meg. Nem lehet kierőszakolni. Leginkább akkor jön el, amikor
elengedjük, és bizalommal várakozunk arra, hogy Isten megajándékoz minket,
miközben hűségesen megteszünk mindent azért, hogy Őt mindennél jobban
megismerjük, szeressük és szolgáljuk.
Feladat a mai napra: Felidézem legboldogítóbb Istenélményeimet, és
hálát adok.