XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. november 8., szombat

November 8.

"Azért élsz, hogy szeress!"

Lk 12,35-46                     (A szeretet gondnokai vagyunk)

Csípőtök legyen felövezve és égjen a lámpásotok. Hasonlítsatok azokhoz az emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, és megy, hogy kiszolgálja őket. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák. Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Legyetek ti is készen, mert olyan órában, amikor nem is gondoljátok, eljön az Emberfia.” Péter megkérdezte: „Uram, ezt a példabeszédet csak nekünk mondod, vagy mindenkinek?” Az Úr így válaszolt: „Ki a hű és okos sáfár, akit ura szolgái fölé rendelt, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből? Boldog az a szolga, ha megérkeztekor ura ilyen munkában találja. Mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza. De ha a szolga azt mondja magában: Uram csak sokára tér vissza – és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik – akkor ennek a szolgának az ura olyan napon érkezik meg, amikor nem várja, és olyan órában, amikor nem gondolja. Kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja.
Jézus egy gyönyörű képet használ arra, hogy mit is jelent egészen szeretetnek lenni: Csípőtök legyen felövezve és égjen a lámpásotok. Hasonlítsatok azokhoz az emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. A szeretet mindig a valóságos életvitelben mutatkozik meg, egy olyan életvitelben, amely egyértelmű, egyenes és tiszta. Érdemes kicsit elidőzni azon a képen, amit Jézus elénk tár. A szolga képe, aki urának érkezésére vár: rendezett a kinézete, a ruhája, éber, figyelmes. Szíve arra fókuszál, aki érkezni fog. Aki érkezni fog pedig az, akihez tartozik, és aki előtt majd számot kell adnia, akinek nem mindegy, hogy a szolga hogyan él. Szigorú, de ugyanakkor jóságos. Korrekt és nagylelkű, becsületességet vár és maga is megbecsül. Tisztelettel, méltósággal bánik szolgájával, személyként kezeli őt: bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, és megy, hogy kiszolgálja őket. A hűséges, engedelmes szolgának nem kell félnie ura érkezésétől. Bőséges jutalomban fogja őt részesíteni. A legnagyobb jutalom pedig az, hogy az Úr részt ad saját boldogságából: Menj be urad örömébe! (Mt 25,21). Örülök neked! Ha egészen kibontakozunk a szeretetben, mint Jézus, akkor ránk is igazak azok a szózatok, amiket a Mennyei Atya Jézusról mondott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!” (Mt 17,5). „Mert az Atya maga is szeret titeket, mivel ti is szerettetek, és hittétek, hogy az Atyától jöttem.” (Jn 16,27). „Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja. Én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki.” (Jn 14,21). A szeretet tökéletességének útja és kifejezése az evangéliumi tanácsok útja, az engedelmesség, a tisztaság és a szegénység.
Isten akkor is szeret minket, ha hűtlenek vagyunk. Hiszen nem tud nem szeretni. Önmagát nem tagadhatja meg. Igazságossága azonban nem hagyhatja figyelmen kívül a szolga életvitelét. „Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: – Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát.” (Mt 7,21). Aki nem szeret, önmagát zárja ki a szeretet közösségéből. „Ezáltal elszigeteli magát az élet Forrásától, és olyanná válik, amint aki visszafordul a semmi felé, amelyből teremtetett. A halál szolgájává válik. Amikor egy személy elfordul Istentől, elidegenedik saját természetétől, pusztítania, elzárkóznia kell a másiktól ahhoz, hogy belső békéjét biztosítsa. A szeretet helyét a szenvedélyek veszik át. Az emberi természet személytelenné válik, leigázza az embert, és a halálba fojtja. Az életadó Kereszt kegyelme által azonban az ember megkapja azt a képességet, hogy a halál minden helyzetét a feltámadás helyzetévé alakítsa át.“[1] Mindig lehetőségünk van arra, hogy megtérjünk, bűnbánatot tartsunk, felvegyük keresztünket és elkezdjünk őszintén és hitelesen szeretni. „Úgy tekintsenek minket az emberek, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak gondnokait. A gondnokoktól természetesen egyet követelnek meg: hogy hűségesnek bizonyuljanak.” (1Kor 4,1-2).
Feladat a mai napra: Arra törekszem a mai napon, hogy hűséges és fegyelmezett legyek feladataim elvégzésében, mint az a szolga, aki hazavárja urát. Szívem Isten lakhelye.


[1] Olivier Clement. Kérdések az emberről. Bizantinológiai Intézet Alapítvány. Budapest 2004. 15-16.