XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. február 23., kedd

Február 23.



Lk 19,1-10
Aztán odaért Jerikóba és végigment rajta. Élt ott egy Zakeus nevű tehetős ember, a vámosok feje. Szerette volna látni Jézust szemtől szemben, de a tömeg miatt nem tudta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vadfügefára, hogy láthassa, mert arra kellett elhaladnia. Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: „Zakeus, gyere le hamar! Ma a te házadban kell megszállnom.” Erre az gyorsan lemászott, és boldogan fogadta. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték, hogy bűnös emberhez tér be megpihenni. Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: „Íme, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette.” Jézus ezt felelte neki: „Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse azt, ami elveszett.”

Ismerős számunkra Zakeus története. Ma arra kapunk meghívást, hogy új szívvel és új füllel hallgassuk a történetet. Kérjük ebben a Szentlélek segítségét. Képzeljük el magunk elé Zakeust. A Szentírás azt mondja róla, hogy tehetős ember, a vámosok feje, és alacsony termetű. Szerette volna látni Jézust, de a tömeg miatt nem tudta, ezért felmászott egy vadfügefára. A mai világunkban ki lehetne Zakeus? Talán egy menedzser-típus, sikerorientált, de könyökölő ember, aki minden áron a saját javát keresi,...  Elgondolkoztató az a tény, hogy Zakeus alacsony termetű volt. Ki ez a Zakeus igazából? Alacsony alakja belső érzésvilágát is jelképezheti. Sok ember van, aki kifelé él, mert menekül a belső világától, nem akar saját tehetetlenségével, szegénységével, bűneivel szembenézni. Nem könnyű szembesülni azzal, aki vagyok. Sokszor rettegünk tőle, mert félünk, hogy nincs számunkra irgalom. A történetben az áll, hogy a tömeg meggátolta látását. Hány elvárás van, amiknek úgy gondoljuk, hogy meg kell felelnünk... Mennyire számít nekünk környezetünk véleménye. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megfeleljünk, hogy „menők” legyünk. De nem álarc ez? Hányan vannak, akik azon gondolkodnak bensőleg: meddig fogom én ezt még bírni? Hányan vannak, akik a társadalom peremére szorulnak, aki depresszióval visszahúzódnak a külvilágból, valamilyen szenvedélybe menekülnek, vagy akár öngyilkosok akarnak lenni, mert nem bírják elviselni azt a kínt, hogy másak, hogy nem felelnek meg, és sosem fognak tudni megfelelni. Mindebben az ember énje sokszor összezsugorodik, fukar lesz, mert úgy érzzük, saját létünket kell biztosítanunk. Nem csoda, hogy nem látjuk Jézust! Mégse kilátástalan a helyzet! Jézus az egyetlen, aki kitud hozni ebből a helyzetből. Zakeus nem törődik bele helyzetébe, minden áron látni akarja Jézust. És Jézus is találkozni akar Zakeussal. Nem érdekli őt a többiek véleménye, eldöntötte, hogy ma az ő házában akar megszállni. Zakeus élete teljesen megváltozik. Úgy gondolom, hogy Zakeus Jézusban teljes megértésre és elfogadásra talált, aki előtt nem kell álcáznia magát, és aki nem ítéli el őt. Isten szeretetével való találkozás kihozza belőle az igazi szolidaritást és nagylelkűséget, mely az új élet és a  testvéri szeretet gyönyörű jele.

Feladat a mai napra: Minden elvárás ellenére tudatosan döntök a szeretet mellett.
--- A lap hátsó oldalát felhasználhatjuk feljegyzéseknek! ---
Este: Visszatekintés a napra: Hol találkoztam ma Jézussal? Mit váltott ki bennem a vele való találkozás? Milyen törekvés volt bennem? Hol éreztem még gátakat? Azokat odanyújtom neki. – Uram, köszönöm, hogy most irgalmas tekintetedben megpihenhetek.