XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. július 11., hétfő

Július 11.



Zsolt 36,6-11       (Istenünk, szereteted a mi nagy kincsünk)
Uram, irgalmad fölér az égig, hűséged a felhőkig. Igazságosságod, mint Isten hegyei, ítéleteid, mint a tenger mélye, Uram, embernek, állatnak, te vagy éltetője. Milyen drága a te kegyelmed, Uram! Az emberek fiai menedéket találnak szárnyad árnyékában. Házad javaiból jóllakatod, és megitatod örömöd patakjából. Tenálad van az élet forrása, a te fényedben látjuk a világosságot. Jóságod tartsa meg, kik tisztelnek téged, a tiszta szívűeket őrizd meg hűségedben!

Egy kincs – kincsek, a következő négy hét alatt szeretnénk különféle bibliai intézetek segítségével a kincsekről elmélkedni, és különböző szempontjából ezt a fogalmat megvilágítani. Ha saját életünkre tekintve, mit neveznénk kincsünknek? És hogyan néz ki Istennél? Vajon neki is van kincse? Ezeket a kérdéseket pedig ezen a héten szeretnénk utánajárni. A szó „kincs” mindig valami nagyon drágára, értékesre utál. Nyelvileg általában a kincs egy, nem feltétlenül rejtett, nagy vagyona felhalmozását jelenti, elsősorban ékszerek, drágakövek, érmék formájában, pl. egy királyi kincset. Átvitt értelemben egy eszmei érték is lehet kincs, az, amit különösen értékes becsülik. Így akár egy személyt is kincsnek nevezünk, onnan jön a becenév „kincsem”. A 36. zsoltárban az imádkozó mondja meg, mi számára a kincse, és az pedig nem egy tárgy hanem Isten szeretete: Milyen drága a te kegyelmed, milyen gazdag a te irgalmasságod! Vagy ezekkel a szavakkal mondva, amelyeket a Zsolozsmás könyvben találjuk meg: Istenünk, szereteted a mi nagy kincsünk”. Majd utána felsorolja, miben megmutatkozik Isten szeretete: hogy oltalmazza az embert, ellátja, életben tartja, megvilágítja. „Szárnyad árnyékában nyernek oltalmat az emberek. Házad gazdagságától megittasodnak, gyönyörűséged patakját adod italul nekik, mert tenálad van az élet forrása, s a te fényedben látjuk az igazi fényt.” A Szentháromság ünnep után, amikor tekintetettünk újra Istenünkre, mint a szeretet közösségre, vajon mennyire nem kívánnánk, hogy közös szeretetük legyen a legdrágább életünkben? Az Atya szeretete, a Fiú szeretete és a Szentlélek szeretete? És minden egyik azzal a szeretettel, amely ennek a isteni személynek jellemző: Az Atya gyengéd, oltalmazó szeretete, a Fiú odaadó, megváltó szeretete, a Szentlélek megszentelő szeretete a mi nagy kincsünk. Talál írhatjuk a mai napon a saját zsoltárunkat, amiben fejezzünk ki saját szavakkal, miért számunkra Isten szeretete a kincsünk.
Feladat a mai napra: Felírom egy cédulára egy verset a 36. zsoltárból, vagy a saját zsoltáromból, és a nap alatt imádkozva megismételek.