XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. január 18., szerda

Január 18.



Mt 13,44-46                       (Kölcsönös keresés)
 „A mennyek országa hasonlít a szántóföldben elrejtett kincshez. Amikor egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet. A mennyek országa hasonlít a kereskedőhöz is, aki igazgyöngyöt keresett. Amikor egy nagyon értékeset talált, fogta magát, eladta mindenét, amije csak volt és megvette.

Jézus igehirdetésének szíve az Isten országa. Mit értsünk Isten országa alatt, milyen az, milyennek képzeljük el, mi történik ott, ki juthat el oda, milyen úton juthatunk el oda, stb.? Jézus rengeteg példabeszédben választ próbált adni ezekre a kérdésekre. Az apostolok megjegyezték: Példabeszéd nélkül nem tanított. Mikor tanítványaival magukra maradtak, mindent megmagyarázott nekik. (Mk 4,34). Ahhoz, hogy jól értsük ezeket a példabeszédeket, fordítsuk le, mit ért Jézus az Isten országa alatt. XVI. Benedek pápa mondja a Názáreti Jézus c. könyvében, „amikor Jézus Isten országáról beszél, egészen egyszerűen Istent hirdeti, mégpedig Istent, mint az élő Istent.” (62.o.). Az Isten országa nem egy dolog, hanem egy személy! A Szentháromságban egy Istennel való személyes találkozás és együttlét. Amikor tehát elmélkedünk az Isten országáról szóló példabeszédekkel, nyugodtan helyettesítsük be azt a Szentháromság valamelyik személyével. Így válik igazi örömhírré a mai példabeszédek üzenete: az Isten/a Mennyei Atya/Jézus/ egyfelől a szántóföldben elrejtett kincs, amiért az ember, ha megtalálta, eladja mindenét, amije csak van, hogy övé legyen a szántóföld és a benne rejlő kincs. Másfelől pedig az Isten/a Mennyei Atya/Jézus/ hasonlít a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöt (embert/népet) keres. S amikor megtalálta eladta mindenét, amije csak volt, hogy megvegye azt. Ebben rejlik igazi örömünk: hogy olyan értékesek vagyunk Isten számára, hogy mindent odaad értünk, hogy megváltson, és övé legyünk. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. (Jn 3,16). Jézus pedig az, aki egészen kiüresítette magát, önmagát adta értünk, hogy minden gonoszságtól megváltson, megtisztítson, és jótettekben buzgolkodó, választott népévé tegyen. (Tit 2,14). A legmélyebb boldogság a két szerető szív kölcsönös keresésében és egymásra találásában rejlik. Keressünk! De engedjük azt is, hogy megtaláltassunk!
Feladat a mai napra: A mai imám legyen a jelenlét: figyelmes szívvel érzékelni Isten jelenlétét, és azt is, amit értem tesz, s ahogy Ő keres engem végtelen szeretetével.