Lk 8,49-56 (Ne félj, csak higgy! Megmenekül.)
Még
beszélt, amikor valaki ezt a hírt hozta a zsinagóga fejének: „Meghalt a lányod.
Ne fáraszd tovább a Mestert.” Ennek hallatára Jézus így szólt hozzá: „Ne félj,
csak higgy! Megmenekül.” Amikor odaértek a házhoz, nem engedett be senkit, csak
Pétert, Jakabot, Jánost, meg a lány apját és anyját. Mindenki sírt, jajgatott,
gyászolta a leányt. „Ne sírjatok! - szólt rájuk. - Nem halt meg, csak alszik.” Kinevették,
mert tudták, hogy meghalt. De ő megfogta a kezét, és emelt hangon
felszólította: „Leány, kelj föl!” Erre visszatért a lélegzete, és rögtön
fölkelt. Ezután meghagyta, hogy adjanak neki enni. A szülők nem tudtak hova
lenni az ámulattól. Megparancsolta nekik, hogy senkinek se szóljanak a történtekről.
Jézus úton van Jairus háza felé. A
zsinagóga feje azt kérte Jézustól, hogy menjen el hozzá, mert tizenkét éves
egyetlen lánya haldoklik. Most pedig valaki
ezt a hírt hozza a zsinagóga fejének: „Meghalt a lányod. Ne fáraszd tovább a
Mestert.” Mivel a lány már meghalt, már nem volt szükség Jézus segítségére.
Most már senki sem tehet semmit. Mikor kerülünk mi is olyan szituációkba,
amikor éppen így gondolunk? Olyan reménytelen helyzetnek tekintjük a
szituációt, hogy azt gondoljuk, itt már Jézus sem tehet semmit. Néha egy belső
hang mondja nekünk: Ne fáraszd tovább a
Mestert. Jézus viszont bátorítja Jairust: „Ne félj, csak higgy! Megmenekül.” Fontos, hogy ilyen helyzetekben
mégis Jézushoz forduljunk és megkérdezzük tőle: „Jézus, mit gondolsz? Van még
tovább, van megoldás?” Minket is bátorítani fog: „Ne félj, csak higgy! Jó lesz.
Van remény. ... ”. Ehhez azonban szükséges, hogy higgyünk Jézusban, ahogyan
Jairus hitt benne. Jézus csak három tanítványának engedte meg, hogy bemenjen
vele a házba. Ezt a három apostolt már máskor is kiválasztotta Jézus, mint a
vele történő különös események tanúit (Jézus színeváltozásánál, Getszemáni
kertben). A gyásznép kinevette Jézust, amikor azt állította, hogy a lány csak
alszik. Miért mondta ezt Jézus? Talán nem azért, mert ne tudta volna, hogy a
lány tényleg nem halt meg, hanem mert más valakit felébreszteni, aki alszik,
mint valakit életre kelteni, aki meghalt. Ez utóbbira pedig egy ember sem
képes. Jézus nem akarta kitüntetni magát egy különleges csodával, mindenekelőtt
segíteni akart. Azért sem akarta, hogy másoknak szóljanak a történetekről. A
mai imádságban gondolkozzunk el azon, a történetben melyik személyben
ismerhetünk leginkább magunkra, melyik személlyel tudunk legjobban azonosulni:
a kérelmezőkkel; azokkal, akik mondják, hogy nem kell molesztálni Jézust; a
kiválasztott tanítványokkal; a lánnyal, akiért mások kértek vagy, ... .
Feladat a mai napra: Egy számomra
reménytelen helyzetben Jézushoz fordulok.