XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2018. február 15., csütörtök

Február 15.



Ef 2,13-21               (akik egykor távol voltatok, közel jutottatok)
Most azonban Jézus Krisztusban ti, akik egykor távol voltatok, közel jutottatok Krisztus vére által. Mert ő a mi békességünk, aki a két népet eggyé tette, és a közöttük lévő válaszfalat, az ellenségeskedést lebontotta saját testében. A tételes parancsokból álló törvényt megszüntette, hogy mint békeszerző, a kettőt egy új emberré teremtse önmagában, és mindkettőt egy testben engesztelje ki Istennel a keresztfa által, megölve az ellenségeskedést saját magában. Eljött, hogy békét hirdessen nektek, akik távollévők voltatok, s békét a közel lévőknek, mert általa van mindkettőnknek szabad utunk egy Lélekben az Atyához. Ezért már nem vagytok idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Isten családjának tagjai. Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, s a szegletkő maga Krisztus Jézus. Ő tartja össze az egész épületet, belőle nő ki az Úr szent temploma.

A modern ember sokszor felteszi magának a kérdés, vajon tényleg képesek vagyunk közösségben élni, mikor állandóan jönnek hozzánk a hírek, melyek viszályokról, veszekedésekről, a szakadásokról, új háborúkról, ellenségeskedésről szólnak. Mégis nyilvánvaló, hogy Isten az embert nem önmagáért, különálló szigetként alkotta, hanem mint közösségi lényt. De az is világos, hogy valami mindig megzavarja a kapcsolatokat, az Istennel való kapcsolatot csakúgy, mint az emberekkel való békés együttlétet. Ezt a „valamit” szokták a bűnbeeséssel magyarázni. A mai idézetben azonban az az örömhír, hogy Jézus Krisztus helyreállította kapcsolatainkat és „a két népet eggyé tette, és a közöttük lévő válaszfalat, az ellenségeskedést lebontotta saját testében”. Amit már Ezékiel próféta jövendölt a kettéválasztott népnek, Jézusban teljesen valóra válik: „Egy néppé teszem őket országomban, nem alkotnak többé két népet, és nem oszlanak többé két országra” (Ez 37,22). Bár itt a földön mégis léteznek válaszfalak az emberek között, de a mélyebb valóság az, hogy Krisztusban már egy testhez tartozunk, mert „mindkettőt egy testben engesztelje ki Istennel a keresztfa által, megölve az ellenségeskedést saját magában”. Krisztusban képesek vagyunk, közösséget építeni, ha engedjük, hogy ő legyen bennünk a békeszerző. Bennünk és köztünk talán még léteznek olyan válaszfalak, melyek arra várnak, hogy Jézus bontsa le azokat. Beszéljünk erről Jézussal, hogy általa felfedezhessük, hogy a másik nem az ellenségünk, hanem hozzánk tartozik és együtt Krisztus testét formáljuk.
Feladat a mai napra:   Mások számára legyek én a mai napon a békességszerző.