XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2018. június 22., péntek

Június 22.


Jn 7,33-39                        (Jézus apránként utalt Szentlélekre)
Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus a templomban volt és fennhangon hirdette: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék, aki hisz bennem: belsejéből az Írás szava szerint élő víz folyói fakadnak.” Ezt a Lélekről mondta, amelyben a benne hívők részesülnek. A Lélek ugyanis még nem jött el, mert még nem dicsőült meg Jézus.

„A Fiú és a Szentlélek egész küldetése az idők teljességében abban áll, hogy a Fiú megtestesülésétől kezdve az Atya Lelkének Fölkentje: Jézus a Krisztus, a Messiás. A hitvallás egész második fejezetét ennek fényénél kell olvasni. Krisztus egész műve a Fiú és a Szentlélek összekapcsolt küldetése. Most csak arról szólunk, ami a Szentlélekre vonatkozik, tudniillik, hogy Jézus megígéri és a megdicsőült Úr ajándékozza Őt.” (KEK 727) „Jézus a Szentlelket mindaddig nem nyilatkoztatta ki teljesen, amíg Ő maga halálával és föltámadásával meg nem dicsőül. Apránként azonban utalt rá még a sokaságnak szóló tanításában is, amikor kinyilatkoztatja, hogy az Ő Teste eledel lesz a világ életéért! (Vö. Jn 6,27.51.62-63). Nikodémusnak (vö. Jn 3,5-8a), a szamariai asszonynak (vö. Jn 4,10.14.23-24) és azoknak is, akik részt vettek a sátoros ünnepen (vö. Jn 7,37-39) utal rá. Tanítványainak nyíltan beszél, amikor az imádságról szól (vö. Lk 11,13) és a tanúságtételről, amit nekik kell tenniük (vö. Mt 10,19-20).” (KEK 728)
A mai imádságban gondoljuk át, vajon kihez szoktunk fordulni, ha szomjazunk? És mitől várjuk, hogy oltsa lelki szomjunkat? Jézus ma újra hozzánk intézi meghívását: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék”. Nem véletlen, hogy Jézus pont a sátoros ünnep utolsó napján tette ezt felszólítást. Mert ezen a napon a papok a reggeli áldozat bemutatásakor ünnepélyesen merítettek a Siloe tavából, a vizet egy aranykannában fölvitték a templomba, és az égőáldozat oltárára kiöntötték. Az oltárról lecsurgó víz az élő víz jelképe lett. Most pedig Jézus az ünnepi sokaságnak más vizet kínál. Nem a Siloe tavából kell már vizet meríteni, hanem Jézushoz kell fordulni. Mert ő az, akit az Atya küldött, hogy az emberek mély szomját oltsa. A hit által kapja meg az ember az élő vizet: aki hisz bennem: belsejéből az Írás szava szerint élő víz folyói fakadnak.” Ezt pedig nem más, mint a Szentlélek teszi lehetővé. Köszönöm, Jézus, hogy ismered mély szomjúságunkat. Köszönöm, hogy nálad megtaláljuk az élő víz forrását. És köszönöm, hogy már részesültünk benned hívőként a Szentlélek ajándékában. Add, hogy másokat is részesültessünk a szeretet bennünk szüntelenül fakadó forrásából.
Feladat a mai napra: Kérem, hogy a Szentlélek segítsen, hogy észrevegyem a körülöttem lévő emberek szomját, szeretet utáni vágyakozását, és ez indítson arra, hogyan meg tudjam könnyíteni életüket a szeretet egy gesztusával.