XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. augusztus 22., péntek

Augusztus 22.



Zsolt 103,14-18                (Isten tudja jól, milyen az alkatunk)
Tudja jól, milyen az alkatunk, tudja, hogy a porból származunk.
Az ember napjai a fűhöz hasonlók, virul, mint a mező virága,
de egy kis szellő s már vége van: a hely is elfeledte, ahol addig állt.
Ám az Úr kegyelme mindörökre az igazakkal van, és igazságossága fiaik fiaival.
Azokkal, akik hívek szövetségéhez, akik vigyáznak, hogy törvényei szerint éljenek.

A megbocsátás és az irgalom nagyon nehéz téma az életünkben. Mindannyian vágyunk arra, hogy irgalmasak, elnézők legyenek irántunk. Gyermekként még inkább tapasztaltuk, hogy az emberek hibáinkkal együtt elfogadnak, megbocsátanak. De amikor felnőtté válunk, van egy pont, amikor úgy érezzük, hogy már tudnunk kéne jól élni, jól bánni az emberekkel, kedvesnek, okosnak, stb. lenni, s nem azok vagyunk. Ha talán nem is annyira az emberek előtt, de saját magunk előtt rendszeresen elbukunk. Nehezen tudjuk elviselni, hogy nem vagyunk olyan tökéletesek, amint kéne, amint az elvárják. Vagyis ki várja ezt el tőlünk? Mások? Az Isten? Vagy nemde inkább mi magunk? Isten nem várja el tőlünk. Erről beszélnek a mai zsoltárversek: az Úr tudja jól, milyen az alkatunk, tudja, hogy a porból származunk. Ez nem annyira halálítélet, és nem egy lenéző szemlélet, hanem a szeretet realitása. Tudja jól, hogy végesek, törékenyek vagyunk, akár a fű, vagy a mező virága. Isten tisztában van képességeinkkel, kapacitásainkkal, és nem vár többet tőlünk, mint amit adni tudunk. Csak az ember maga olyan kegyetlen, hogy többet vár magától, mint amire képes, és ezért állandóan frusztrálja magát. Engedjük, hogy balzsam legyen megsebzett, agyongyötört lelkünknek amit a zsoltár mond: az Úr kegyelme mindörökre az igazakkal van, és igazságossága fiaik fiaival. Azokkal, akik hívek szövetségéhez, akik vigyáznak, hogy törvényei szerint éljenek. Isten jól tudja ki vagyok. Jól ismeri igaz törekvéseimet, próbálkozásaimat, és határaimat. És arra biztat: ne félj annak lenni, aki vagy. Jól vagy így. Én teremtettelek ezekkel a konkrét határokkal és képességekkel. Ne a határaidat nézd, hanem a képességeidet, és élj velük! Ne botránkozz meg abban, amit nem csinálsz jól, hanem koncentrálj arra, amit tudsz és fejleszd ki. És szeresd magadat amint vagy, mert én szeretlek olyannak, amilyen vagy! „Mert drága vagy a szememben, mert becses vagy nekem és szeretlek.” (Iz 43,4)
Feladat a mai napra: A mai napon összevetem egy lapon a tehetségeimet, képességeimet, és a határaimat, és amire nem vagyok képes. És odanyújtom Istennek. Milyen képességemre akarom leginkább kibontakozni?