XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. november 21., péntek

November 21.



Mk 6,30-44                      (Váljunk Jézushoz hasonlóvá, hogy utánozzuk őt)

Az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak róla, mi mindent tettek és tanítottak. Ő pedig így szólt hozzájuk: „Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit!” Mert annyian felkeresték őket, hogy még evésre sem maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elvonultak egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elindultak, és kitalálták szándékukat. Erre a városokból mindenünnen gyalog odasiettek, és megelőzték őket. Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte őket tanítani. Már későre járt az idő, tanítványai azért odamentek és szóltak neki: „A vidék elhagyatott, s már késő van. Bocsásd el őket, hogy elmehessenek a környék tanyáira és falvaiba ennivalót venni.” Ő azonban így válaszolt: „Ti adjatok nekik enni!” Azok ezt felelték: „Talán elmenjünk és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adjunk nekik?”  Erre megkérdezte: „Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!” Megtudták és jelentették: „Öt, és két halunk.”  Erre meghagyta nekik, hogy csoportokban telepítsenek le mindenkit a zöld gyepre.  Le is telepedtek, százas és ötvenes csoportokban.  Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és hálát adott. Megtörte a kenyeret, s odaadta a tanítványoknak, hogy osszák szét. A két halat is szétosztotta.  Mindenki evett és jól is lakott.  A maradék kenyérből és halból tizenkét kosarat szedtek tele.  A kenyérből csak férfiak ötezren ettek.

Fontos volt, hogy Jézus megossza tanítványaival tanítását, gondolkodását, szeretetét, és így megerősítse a velük való kapcsolatát.  De Jézus megmutatta nekik, hogyan reagál az élet előreláthatatlan dolgaira, amelyeket nem lehet kontrollálni, mi van a szívében és milyen módon szereti az embereket: Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte őket tanítani. A tanítványok az imádság csendjében, az életben és a misszióban megismerhették Jézus különböző tulajdonságait, mint mester, ahogyan őket útközben, különféle helyzetekben tanította.  De ez a tudás a tanítványok számára azzal a következménnyel is járt, hogy nem csak megismerjék Őt, hanem azonosuljanak is Jézussal: Szeretni, mint Ő, élni, mint Ő.  Bennünket is erre hív. Ez nem jelenti azt, hogy el kell hagynunk saját személyiségüket; hiszen amikor megismerjük Jézust, önmagunkat is mélyebben megismerhetjük.  Jézus arra késztet bennünket, hogy mások felé forduljunk, és megosszuk velük azt, amit tőle kaptunk. Mivel Jézus számít ránk mindennel, ami vagyunk. Sokat segített nekem, amikor alapítónk, Jaime Bonet atya, az imádságról beszélt nekünk: Az apostol számára a Krisztussal való egyesülés az energia, a lelkesedés és az öröm legjobb forrása[1]. Sőt, a bensőséges szeretetnek ez a bizalmas érintkezési formája adja a legjobb témákat; különleges pedagógiát, figyelmes és finom bánásmódot tanít apostolának, hogy így mindenki számára alkalmassá és elérhetővé tegye Krisztus üzenetét.
Az Istennel való létfontosságú egység az emberek megtérésének és megszentelésének mindig hatékony, új és friss előkészítése, állandó alapja, valamint legmeggyőzőbb szava és kifejezése. Az imádságból fakadnak a Jézus Krisztus igazi apostolára oly jellemző spontán és gyümölcsöző kreativitás és kezdeményezések. [2] (VDMTK Konstitúciók 44-45.)

Feladat a mai napra: Milyen módon érzed, hogy Jézus tanít téged az életben, az előreláthatatlan dolgokban, a misszióban, a munkában, és minden helyzetben? Látom, hogy az életem lassan átalakul, hasonlóvá válik Jézushoz?


[1]       Vö. Kol 2, 6-7.
[2]       Vö. ApCsel 18, 9-11.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma