XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. szeptember 20., szerda

Szeptember 20.



Lk 14,12-14                (boldog leszel, mert nem tudják viszonozni)
Ekkor a házigazdához fordult: „Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne hívd meg barátaidat, sem testvéreidet, sem rokonaidat, sem jómódú szomszédaidat, nehogy visszahívjanak és viszonozzák neked. Ha vendégséget rendezel, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat. S boldog leszel, mert nem tudják neked viszonozni. De az igazak feltámadásakor megkapod jutalmadat.”

Jézus a házigazdát - és vele együtt minket is - nagyobb szeretetre és boldogságra hívja meg,. Társadalmunkban is jellemző a kölcsönösség illetve a viszonosság elve. Ha adunk valamit, akkor elvárjuk, hogy valamilyen módon kapjunk is vissza érte valamit. Vagy ha kapunk valamit a másiktól, legyen az pl. egy szívesség, rögtön arra gondolunk, hogy valamivel vissza kell azt fizetnünk. Vagy ha például ajándékot kapunk, úgy gondoljuk, hogy valami hasonlót kell nekünk is adni a következő alkalommal. Kár, hogy a szép megajándékozás és nagy, lelkes adás így egyfajta kötelességgé vált. „Meghívtak engem, akkor nekem is meg kell hívni a másikat”. Jézus pont ezzel ellentétes gondolkodásra akar megtanítani minket. Azoknak is tegyünk jót, azokat is lássunk vendégül, azoknak is adjuk a miénkből, akik nem tudják ezt viszonozni. Ne a többiek legyenek azok, akiktől megkapjuk ezekért a viszonzást, a jutalmat, hanem egyedül Isten fizesse azt vissza. „Amikor te alamizsnát adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy a te adományod rejtve maradjon; Atyád, aki lát a rejtekben, megfizet majd neked” (Mt 6,3). Az öröm, amelyet megtapasztalunk, amikor az emberek megjutalmaznak minket, kicsi ahhoz a boldogsághoz képest, amely a miénk, amikor Isten jutalmaz meg minket. És megígérte, hogy jutalma nélkül nem maradunk. „Mert aki csak egy pohár vizet is ad nektek inni az én nevemben, azért, mert Krisztuséi vagytok, bizony, mondom nektek: nem veszíti el jutalmát” (Mk 9,41).
Feladat a mai napra: Keresem annak a lehetőségét, hogy jót tegyek valakivel, aki nem tudja viszonozni ezt.