1Tim 2,5-8 (Krisztus az Atya jobbján ül)
Egy az Isten, egy a
közvetítő is Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta
magát mindenkiért és tanúságtételül a meghatározott időben. Ezért kaptam a
küldetést, hogy hírnök és apostol legyek - igazat mondok, nem hazudom -, a
pogányok tanítója hitre és igazságra. Azt kívánom hát, hogy a férfiak mindenütt
tiszta lélekkel emeljék imára kezüket, ne haragos és viszálykodó érzülettel.
„Ettől kezdve Krisztus az
Atya jobbján ül: „Az Atya jobbján kifejezéssel azt az isteni tiszteletet és
dicsőséget jelezzük, amelyben Isten Fia mint az Atyával egylényegű Isten az idő
kezdete előtt volt, és ahol az idők végén, megtestesülvén, testi módon is
helyet foglal, mert teste ugyanabba a dicsőségbe került.”” (KEK 663) Ezt a dicsőséget teljességében
emberi ésszel nehéz elképzelnünk, felfognunk, megérteni. Hasonlóan nehéz
elképzelnünk azt a sok szenvedést, megaláztatást, kínt, fájdalmat, elhagyatottságot,
magányt, a világ összes bűnét, amit Jézus a kereszten magára vett. Nem tudunk
mást tenni, mint a kereszt tövében, csendben leborulni és szemlélni a csodát, a
megváltást, azt az ajándékot, amit kaptunk, az örök életet. Legyen mindig időnk
arra, hogy elcsendesedünk, mindent félretéve szemléljük Jézust az Ő
dicsőségében. Sarkalljon minket szüntelen hálára Urunk keresztáldozata, a
megváltás, amely értünk bűnösökért történt. Ma az ingyen megszerzett dolgok nem
túlságosan értékesek, mi is ingyen kaptuk a megváltást, nekünk nem került
semmibe, de véssük a szívünkbe, hogy Jézus Krisztus micsoda árat fizetett
értünk, és számára a legértékesebbek vagyunk, szüntelenül küzd és harcol
értünk. Ez a szeretetnek a legmagasabb foka, amit nem tudunk felfogni, csak
elfogadni. „Az Atya jobbjára ülés a Messiás országának kezdetét jelenti,
Dániel próféta az Emberfiára vonatkozó látomásának beteljesedését: "és
hatalom, tisztelet és ország adatott neki; és minden nép, törzs és nyelv neki
szolgált: hatalma örök hatalom, mely nem vétetik el, és országa nem fog
megsemmisülni." (Dán 7,14). Ettől az időponttól kezdve az apostolok tanúi
lettek annak az "országnak, melynek nem lesz vége".”(KEK 664) Az országnak nem csak az apostolok
lettek tanúi, hanem mi is tanúi és részesei is vagyunk. Amikor valamit
szeretetből mondunk vagy cselekszünk, azzal építjük Isten országát. Nagyon
fontos, hogy ennek tudatában éljük meg kereszténységünket, tevékenykedjünk és
tegyünk bizonyságot a világnak.
Feladat a mai napra: Ma azokért imádkozom, akik tudatosan és készakarva
fordulnak el Isten szeretettől.