ApCsel 5,12-16 (a kéz)
Az apostolok keze sok jelet és csodát művelt a
nép között. Mindnyájan egy emberként voltak a Salamon-csarnokban. Mások közül
senki sem mert közéjük elegyedni, de a nép magasztalta őket. A hívők - férfiak
és nők - egyre nagyobb számban csatlakoztak az Úrhoz. Még a betegeket is
kivitték az utcára, hordágyra fektették őket, hogy ha Péter arra megy, legalább
az árnyéka érje egyiket-másikat. Sőt még a Jeruzsálemhez közel eső városok népe
is odajött, hozták a betegeket, a tisztátalan szellemektől gyötörteket, s ezek
mind meggyógyultak.
Talán az első pillanatban szokatlanul hangozhat számunkra,
hogy a kéz a Szentlélek szimbóluma. Mit jelképez a kéz? Tulajdonképpen a kéz
nem csupán az emberi testnek egy része, hanem az ember munkálkodásának,
alkotásának az eszköze, és ezért az emberi tevékenységet fejezi ki. Csak
gondoljuk bele, vajon mi mindent nem csinálunk a kezünkkel? A kéz mint a
Szentlélek szimbóluma ennek megfelelően utal Isten tevékenységére. Isten az
emberi kézen keresztül is tevékenykedik a világban. Elsősorban Jézus keze által,
majd az apostolok keze által főleg gyógyító erejét és áldását mutatja meg.
„Jézus a kezét rájuk téve gyógyított betegeket (vö. Mk 6,5; 8,23) és áldotta
meg a gyermekeket, Vö. Mk 10,16). Az Apostolok Jézus nevében ugyanezt teszik
(vö. Mk 16,18; ApCsel 5,12; 14,3). Sőt a Szentlélek az Apostolok kézrátétele
által adatott (vö. ApCsel 8,17-19; 13,3; 19,6). A Zsidókhoz írt levél a
kézrátételt tanításának "alapvető igazságai" közé sorolja (vö. Zsid
6,2). Az Egyház a Szentlélek mindenható kiáradásának e jelét megtartotta
szentségi lélekhívásaiban (epikléziseiben).” (KEK 699) Gondoljunk a misére,
amikor a pap az epiklézis imádságával a Szentlelket hívja le az áldozati
adományokra. De nemcsak a szentmisében, hanem minden szentségben megtaláljuk az
epiklézist. Ott azért hívjuk le a Szentlelket, hogy a szentség kegyelmi hatása
megvalósuljon. Máskor is megtapasztalhatjuk a Szentlélek kiáradását egy emberi
kéz által, pl. egy közös imádságban, amikor valakiért imádkozunk, és az illetőre
rátesszük kezünket. Legyen a mi kezünk is olyan kéz, amelyen keresztül Isten
áldást és gyógyítást adhat a környezetünkben lévő embereknek.
Feladat a mai napra: Ráteszem valakire kezemet és kérem Isten
áldását az illetőre.