Zsolt 16, 2-11 (Csak Isten tudja kielégíteni a szívünket)
Ti így beszéltek az Úrhoz: „Uram, te vagy
boldogságom, téged semmi nem szárnyal túl!” A „szentekhez” pedig, kik a földön
élnek: „Ti kiválóak, minden kedvem tibennetek telik!” Bálványaik számosak, azok
nyomában járnak. De én nem hozok nekik véráldozatot, és nevüket nem veszem
ajkamra. Uram, örökrészem és kelyhem, te tartod kezedben sorsomat. Mérőláncom
kedves földre esett, s kedvem telik örökségemben. Dicsőítem az Urat, mert
értelmet adott nekem, s mert szívem még éjjel is figyelmeztet. Mindig szemem
előtt lebeg az Úr, ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak. Ezért örül a szívem és
ujjong a lelkem s testem is békében fog majd nyugodni. Nem adod lelkemet a
holtak országának, s nem hagyod, hogy szented meglássa a sírt. Az élet útjára
tanítasz engem. Színed előtt az öröm teljessége, s jobbodon a gyönyörűség
mindörökké.
A szentek
tanúságot tesznek életükkel arról a boldogságról, amit csak Istenben lehet
megtalálni, gondoljunk akár egy Szent Ágotára, Assisi Szt. Ferencre vagy Szent
Edit Steinre. Életükben megtapasztalták és tanúságot tesznek róla, hogy Isten
az egyetlen, aki teljesen ki tudja elégíteni az ember szívében élő vágyat a
boldogság után. Szt. Ágota számára Jézus közelsége, a Vele való egység édessége,
semmilyen földi dologhoz sem hasonlítható. Még az a kiváltságos helyzet, amit a
császár udvarán élvezhetett, sem mérhető ahhoz a boldogsághoz, ami csak
Jézusban van: Uram, örökrészem és
kelyhem, te tartod kezedben sorsomat. Benne nyerte el azt a belső erőt,
hogy elviselje akár a legkegyetlenebb kínzásokat is, sőt abban a bizonyosságban
tudta odaadni életét Jézusért, hogy nem
adod lelkemet a holtak országának, s nem hagyod, hogy szented meglássa a sírt. Színed
előtt az öröm teljessége, s jobbodon a gyönyörűség mindörökké. Vértanú
halála ezt az erőt árasztotta az emberekre, akik azóta is folytonosan
segítségül hívják őt. Szent Ferenc élete elénk tárja azt a gazdagságot, amit
akkor élt meg teljességében, amikor visszautasította a világ által nyújtott
gazdagságot, és teljesen szegénnyé lett. Uram,
örökrészem és kelyhem… mérőláncom kedves földre esett, s kedvem telik
örökségemben. Ferenc percről percre itta az Úr édességét, mely képessé
tette arra, hogy mindenben felismerje Isten jelenlétének, gondviselésének
szépségét, s akár a számára legundorítóbb leprást is megcsókolja. Szt. Edit
Stein pedig fáradhatatlanul kereste az igazságot, mígnem egy éjszakán Avila
Szt. Teréz könyvét olvasva rátalált Jézusra: Ez az, amit kerestem! A
nagybetűvel írt Igazság megtalálása képessé tette arra, hogy Auschwitzban feláldozza
életét népéért. A szentek mindent egy lapra tettek, mert megtalálták életükben A
boldogságot. A boldogság, a belső béke, a szelíd öröm, a szeretet lángoló tüze,
mely a lélek hátterében folytonosan jelen van, még a legnagyobb nehézségek
közepette is, és amit senki és semmi el nem vehet tőlünk, biztos jele annak,
hogy valóban megismertük Jézust. Aki ezt az alapot nem érzi életében vagy csak
töredékesen, még nem ismeri eléggé Jézust. Jézus ezt a boldogságot minden
embernek meg akarja adni. Ne hagyjuk alább keresést, ne adjuk fel túl hamar.
Keresésünk biztos válaszra fog találni! Ennek az idejét Isten szabja meg. Nem
lehet kierőszakolni. Leginkább akkor jön el, amikor elengedjük, és bizalommal
várakozunk arra, hogy Isten megajándékoz minket, miközben hűségesen megteszünk
mindent azért, hogy Őt mindennél jobban megismerjük, szeressük és szolgáljuk.
Feladat a mai napra: Felidézem legboldogítóbb Istenélményeimet,
és hálát adok.