XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

Jelen elmélkedés témája:

A következő elmélkedéseket a Ferenc Pápa "Gaudete et exsultate" című apostoli buzdításából vesszük.
A „Gaudete et exsultate” kezdetű apostoli buzdítás, a keresztény ember életszentségre szóló jézusi meghívottságából indul ki, és miközben rámutat a jelen kor veszélyes útvesztőire, kijelöli az evangéliumok ajánlotta utat. Az életszentségre meghívottság mindenkinek szól!

2017. december 17., vasárnap

December 17.



Iz 61, 1-2a. 10-11; Jn 1, 6-8; 19-28; Jn 1, 6-8; 19-28
Az Úristen lelke van rajtam, mert felkent engem az Úr, elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, hogy bekötözzem a megtört szívűeket; hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, és a megkötözötteknek a börtön megnyitását; hogy hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét. Örvendezve örvendek az Úrban, ujjong lelkem az én Istenemben, mert az üdvösség ruháiba öltöztetett engem, az igazság palástját terítette rám; mint a vőlegényre, aki fölteszi fejdíszét, és mint a menyasszonyra, aki ékszereivel díszíti magát. Mert amint a föld előhozza sarját, és amint a kert kisarjasztja veteményeit, úgy sarjaszt az Úristen igazságot, és dicséretet minden nemzet előtt.

Az adventi koszorún már a harmadik gyertya ég, amelynek színe más, rózsaszín a lila helyett. Advent harmadik vasárnapján a rózsaszín szintén liturgikus ruha színe, arra utálva, hogy a bűnbánati időbe már a karácsonyi fény, Jézus születésének az öröme ragyog be. Arra hív meg minket a mai „örömvasárnapja”, a „gaudete” vasárnap, hogy örüljünk, mert van örömhír számunkra és ezzel valóban okunk az örömre. Isten nem csak örömhírt hoz, hanem Ő maga az örömhír: „Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus.” (Lk 2,10.11). Az örömet nem lehet erőltetni, parancsolni, hanem belülről fakad, amikor Istennek e nagy ajándékát fogadjuk el: hogy értünk született az Üdvözítő, aki képes bekötözni megtört szívünket, aki szabadulni tud az önzésbezáró börtönünkből, aki csak arra vár, hogy kegyelmezzen nekünk. Az Úr kegyelmének esztendeje értelmét nem más mint hogy Isten kegyelmez nekünk és irgalmasságából bűneink adósságait engedi el. Aki azt tapasztálja, nem tud más mint örömmel kiáltani Izajás prófétához hasonlóan: „Nagy örömmel örvendezem az Úrban, lelkem ujjong az én Istenemben, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett, az igazság palástját terítette rám; mint a vőlegényre, aki fölteszi fejdíszét, és mint a menyasszonyra, aki ékszereivel díszíti magát.” Már nincs szüksége arra, hogy máshol kis apró örömet szerez magának, pl. azáltal, hogy emberi díjakkal, kitüntetésekkel díszíti magát, hanem hagyja, hogy Isten kegyelmével, irgalmával, gyógyító szeretetével szépítse. Bár mennyire is szeretnénk megtisztítani karácsonyra szívünket, csupán saját erőből nem fog sikerülni. Szükségünk van Isten megelőző kegyelmére, arra, hogy ajánlatát fogjuk el: „Azt tanácsolom neked: Végy tőlem tűzben kipróbált aranyat, hogy meggazdagodj; fehér ruhát, hogy felöltözz, s ne lássék szégyenletes meztelenséged; kenetet, hogy megkend szemedet és láss.” (Jel 3,18) Így karácsonyra a mi földünk ugyancsak sarját elő fog hozni, a dicséretet  és az öröm és szeretet gyümölcseit.
Feladat a mai napra: Olyasvalamit, ami számomra megtapasztalt evangélium örömhíre, megosztom valakivel, előnyösen a családomból.