Napi elmélkedéshez: Mik 5,1-4a
De te,
(Betlehem) Efrata, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled
születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael felett. Származása az ősidőkre, a
régmúlt időkre nyúlik vissza. Ezért elhagyja őket az Úr, míg nem szül, akinek
szülnie kell, és testvéréhez, Izrael fiaihoz vissza nem tér a maradék. Föllép
és legelteti nyáját az Úr erejében, az Úrnak, az ő Istenének fenséges nevében.
Letelepedhetnek, mert hatalmát kiterjeszti egészen a föld határáig. Ő maga a
béke lesz.
Egy lelkigyakorlat lényege az Istennel való
személyes találkozás. Tegnap azt gyakoroltuk, hogy az imádság helyes módját sajátítsuk
el. Ezt ma is tegyük meg hasonlóképpen. Szoktassuk magunkat arra, hogy minden
nap figyelmes, tapintatos, tiszteletteljes magatartással közeledjünk Istenhez,
a találkozás őszinte vágyakozásával. De kicsoda ez az Isten, akivel találkozni
szeretnénk? Vagyis pontosabban kifejezve, kicsoda ez az Isten, aki a velünk
való találkozásra siet? Hiszen Ő az, aki már megtette felénk az első lépést még
mielőtt elkezdtünk volna gondolkodni azon, hogy felé lépjünk-e. Kérjük a
Szentlelket, hogy segítsen jobban megismernünk őt. Lelkigyakorlatunk mottója:
„Szavaim be fognak teljesedni” (vö. Lk 1,20). Pár percet elcsöndesedve
gondolkozzunk el azon: Miről beszél nekem ez a mottó? Ez az idézet Gábor angyal
szájából hangzott el, aki Zakariásnak megígérte, hogy fia fog születni. Isten
nevében szól hozzá, és szavai emlékeztetik őt Isten különféle pillanatokban
tett ígéretére. Isten szava válasz Zakariás régi vágyára, hogy utódja
szülessen, meghallotta és figyelembe vette Zakariás imádságát. Mennyire
fontosak számunkra Isten ígéretei, hogy választ kapunk Istentől legmélyebb
óhajainkra, hogy megértve és meghallgatva érezzük magunkat! Az elnyomásban élő
Izraeli nép régtől vágyott olyan uralkodó után, aki helyreállítja a békét, az
egységet, az igazságosságot, és a jólétet. Ez a vágyakozás egybecseng belső
sóvárgásunkkal, amikor megoldatlan helyzetekkel kerülünk szembe, mint pl. egy
súlyos betegséggel, fogyatékossággal, az öregségben történő leépüléssel,
munkanélküliséggel, családi konfliktusokkal, igazságtalansággal… Milyen gyakran
fordulunk ilyenkor Istenhez, mint egyetlen reményünkhöz, hogy segítsen
helyreállítani életkörülményeinket. Engedjük a mai napon közel magunkhoz a
megoldatlan kérdéseinket, helyzeteinket. „Ó,
bárcsak széttépnéd az egeket és leszállnál!” (Iz 63,19). Tárjuk oda
Istennek, és engedjük, hogy jövendölése igazi válasz legyen számunkra.
Feladat a mai napra: Figyelmes leszek környezetem iránt. Ha valamilyen
igazságtalanságot, nehézséget érzékelek, csendes imában odaviszem Isten elé.
--- A lap hátsó oldalát felhasználhatjuk feljegyzéseknek!
---
Este: Visszatekintés a napra: Mit érzékeltem a mai napon? Hogyan hatotta át a mai
elmélkedés a napomat? Hol találkoztam a megváltás szükségletével? Milyen
pillanatban és módon tapasztaltam az Isten jelenlétét? Válaszolt nekem? Hogyan
érzékeltem válaszát? Napom lezárásaképpen hálát adok mindazért, amit ma
tapasztalhattam, bocsánatot kérek Istentől, ha figyelmetlen, bizalmatlan,
türelmetlen voltam. És kérem a Szentlélek segítségét, hogy holnap is vezessen
és tanítson engem Isten útjaira és a helyes imádságra.