MTörv 25,13-16 (A személyek és javaik tiszteletben tartása)
Zsákodban ne legyen kétféle súly, egy nehezebb és egy könnyebb. Házadban ne
tarts kétféle űrmértéket, egy nagyobbat és egy kisebbet. Hibátlan és pontos
legyen a súlyod, hibátlan és pontos legyen az űrmértéked, hogy sokáig élj azon
a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked. Mert utálat tárgya az Úr, a te
Istened szemében, aki ilyet tesz, aki csal.
Gazdasági téren a személy
méltóságának tisztelete megköveteli a mértékletesség erényének gyakorlását,
hogy mérsékeljük e világ javaihoz való ragaszkodást; az igazságosság erényének
gyakorlását, hogy tiszteletben tudjuk tartani a felebarát jogait és megadjuk,
amivel tartozunk neki; valamint a szolidaritás erényének gyakorlását, az
aranyszabály és az Úr bőkezűsége szerint, aki értünk szegénnyé lett, noha
gazdag volt, hogy mi az Ő szegénysége által meggazdagodjunk (vö. 2 Kor 8,9). (KEK
2407). A hetedik parancsolat tiltja a lopást, azaz mások javainak a tulajdonos
ésszerű akarata ellenére történő eltulajdonítását. Nincs szó lopásról, ha a hozzájárulás föltételezhető,
vagy ha a tiltakozás ellenkezik a józan ésszel vagy a javak egyetemes
rendeltetésével. Erről van szó sürgős vagy nyilvánvaló szükség esetén, amikor a
létfenntartás lényeges szükségleteiről (élelem, hajlék, ruházat ...) való
gondoskodás egyedüli lehetősége a mások javaival való rendelkezés és
használatba vétele (Vö. II. Vat. Zsinat: GS 69.). (KEK 2408). Mások javainak
bármilyen jogtalan elvétele vagy megtartása, még ha nem is mond ellent a
polgári törvények rendelkezéseinek, ellenkezik a hetedik parancsolattal. Így a
kölcsönkért vagy talált dolgok szándékos megtartása; a kereskedelemben történő
csalás (Vö. MTörv 25,13--16.); a bérek jogtalan visszatartása (Vö. MTörv
24,14--15; Jak 5,4.); mások tudatlanságából vagy szorult helyzetéből nyereségre
számító áremelés (Vö. Ám 4,6.). Erkölcsileg szintén meg nem engedett: a
spekuláció, mellyel a vételárat szándékosan emelik vagy csökkentik, hogy abból
mások kárára hasznot húzzanak; a korrupció, amely eltéríti az igazságtól azok
ítéletét, akiknek a jog alapján döntést kell hozniuk; egy vállalat közös
javainak eltulajdonítása és magáncélra történő használata; a rosszul végzett
munka, a pénzügyi csalás, csekkek és számlák hamisítása, a túlzott költekezés,
a pazarlás. A magán- vagy köztulajdonban tudatosan okozott kár ellenkezik az
erkölcsi törvénnyel és jóvátételt követel. (KEK 2409). Az ígéreteket meg kell
tartani és a szerződéseket szigorúan be kell tartani, olyan mértékben,
amennyire a vállalt kötelezettség erkölcsileg helyes. A gazdasági és a
társadalmi élet jelentős része függ a természetes és erkölcsi személyek közötti
szerződések, például az adásvételi, kereskedelmi, bérleti vagy
munkaszerződések, értékétől. Minden szerződést jóhiszeműen kell megkötni és
végrehajtani. (KEK 2410).A szerződések a kölcsönös igazságosság (lat. iustitia
commutativa) alá tartoznak, mely a személyek és intézmények közötti ügyleteket
szabályozza jogaik pontos tiszteletben tartásával. A kölcsönös igazságosság
szigorúan kötelez; megköveteli a tulajdonjogok védelmét, az adósság
megfizetését, és a szabadon vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítését. A
kölcsönös igazságosság nélkül az igazságosság bármilyen más formája lehetetlen.
A kölcsönös igazságosságot megkülönböztetjük a törvényes (lat. legalis)
igazságosságtól, mely az állampolgár közösség iránti méltányos
kötelezettségeire vonatkozik, és az osztó (lat. distributiva) igazságosságtól,
mely azt szabályozza, amit a közösségnek kell nyújtania állampolgárai felé
szükségleteik és a közösségnek tett szolgálataik arányában. (KEK 2411). Az
elkövetett igazságtalanság jóvátétele a kölcsönös igazságosság alapján
megköveteli a tulajdonostól ellopott javak visszaszolgáltatását: Jézus
megdicséri Zakeust "ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette"
(Lk 19,8) ígéretéért. Akik közvetlen vagy közvetett módon mások javát
eltulajdonították, kötelesek azt visszaszolgáltatni, vagy ha a dolog már nem
létezik, ellenértékét természetben vagy pénzben visszaadni mindazokkal a
gyümölcsökkel és haszonnal együtt, amelyeket tulajdonosa törvényesen
megszerzett volna. Ugyancsak kártérítésre kötelezettek felelősségük vagy
részesedésük arányában mindazok, akik bármely módon részesei voltak egy
lopásnak vagy abból tudatosan hasznot húztak; például, akik azt
megparancsolták, segítették vagy orgazdák lettek. (KEK 2412). A
szerencsejátékok (kártyajátékok, stb.) vagy a fogadások önmagukban nem
ellentétesek az igazságossággal. Erkölcsileg akkor válnak elfogadhatatlanná,
amikor megfosztják a személyt mindattól, ami a saját vagy mások szükségleteiről
való gondoskodáshoz szükséges. A játékszenvedély azzal a kockázattal jár, hogy
súlyos rabsággá válik. Hamisan fogadni vagy a játékban csalni súlyos bűn,
hacsak nem olyan kicsi az okozott kár, hogy a vesztes részéről ésszerűen nem
tekinthető jelentősnek. (KEK 2413). A hetedik parancsolat tiltja az olyan
cselekedeteket vagy kezdeményezéseket, amelyekkel bármilyen önző vagy
ideológiai, kereskedelmi vagy totalitárius meggondolásból más embereket
rabszolgaságba süllyesztenek, megfosztanak személyi méltóságuktól, áruként
adják, veszik vagy cserélik őket. Személyeket erőszakkal használati értékké
vagy nyereség forrásává alázni bűn méltóságuk és alapvető jogaik ellen. Szent
Pál azt kérte a gazdag kereszténytől, hogy keresztény rabszolgáját többé ne úgy
kezelje, "mint rabszolgát, hanem (...) mint szeretett testvért (...) az
Úrban" (Filem 16). (KEK 2414). A hetedik parancsolat
megköveteli a teremtés épségének tiszteletben tartását. Az állatok, csakúgy
mint a növények és az élettelen tárgyak, természetüknél fogva a múlt, a jelen
és az eljövendő emberiség közös javára rendeltettek (Vö. Ter 1,28--31.). A
világ ásványi, növényi és állati erőforrásainak használata nem választható el
az erkölcsi követelmények tiszteletben tartásától. Az uralom, amelyet a Teremtő
az embernek az élettelen dolgok és más élőlények fölött adott, nem abszolút;
mértéke a felebarát életének minőségével való törődés, beleértve a következő
nemzedékeket is; megköveteli a teremtés épségének vallásos tiszteletben
tartását (Vö. II. János Pál pápa: CA 37--38.). (KEK 2415). Az állatok Isten
teremtményei, gondviselő gondoskodásával veszi körül őket (Vö. Mt 6,26.). Már
puszta létükkel is áldják és dicsőítik Őt (Vö. Dán 3,79--81.). Az embereknek is
jóakarattal kell közeledniük hozzájuk. Emlékezzünk csak, milyen gyengédséggel
bántak az állatokkal a szentek, így Assisi Szent Ferenc vagy Néri Szent Fülöp. (KEK
2416). Isten annak a gondjára bízta az állatokat, akit saját képére teremtett
(Vö. Ter 2,19--20; 9,1--4.). Törvényes tehát az állatok táplálkozásra és
ruházat készítésére való fölhasználása. Megszelídíthetők, hogy segítsék az
embert munkájában és szórakozásában is. Az állatokon végzett orvosi és
tudományos kísérletek erkölcsileg elfogadhatók, ha értelmes keretek között
maradnak és hozzájárulnak emberi életek gyógyításához vagy megmentéséhez. (KEK
2417). Ellenkezik az emberi méltósággal az állatok haszontalan kínzása és
válogatás nélküli irtása. Ugyanígy méltatlan az emberhez, ha olyan összegeket
fordít rájuk, amelyekkel elsősorban az emberek nyomorát kellene enyhíteni.
Szabad az állatokat szeretni; de nem kellene csak személyeket megillető
szeretettel feléjük fordulni. (KEK 2418).
Feladat a mai napra: Hogyan tudom ma kifejezni az emberek iránti
tiszteletemet? Megpróbálom megadni mindenkinek azt, ami kijár neki.