XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. április 1., kedd

Április 1.



3. Napi elmélkedéshez:  Jézus harmadszor esik el a kereszt alatt
ApCsel 11,2-18: Amikor Péter visszatért Jeruzsálembe, a zsidók közül némelyek szemrehányást tettek neki: „Körülmetéletlen emberek házában jártál, és ettél velük.” Péter hozzáfogott, és sorjában elbeszélte nekik a történteket: „Joppe városában voltam és imádkoztam, közben látomásom volt. Valami lepedőféle ereszkedett le egészen elém az égből, a négy csücskénél fogva. Amikor jól szemügyre vettem, szárazföldi négylábúakat, vadakat, csúszómászókat és égi madarakat láttam benne. És hangot is hallottam. Így szólított meg: Nos, Péter, öld meg és edd meg! Én szabadkoztam: Szó sem lehet róla, Uram, hisz nekem soha semmi közönséges és tisztátalan nem volt még a számban. Másodszor is megszólított az égi hang: Amit az Isten tisztává tett, azt te ne tartsd közönségesnek. Ez háromszor megismétlődött, aztán az egész fölemelkedett újra az égbe. Ebben a pillanatban három ember ért a házhoz, ahol laktam. Cezáreából küldték őket hozzám. A Lélek felszólított, hogy habozás nélkül menjek el velük. ... Alighogy beszélni kezdtem, leszállt rájuk a Szentlélek, éppenúgy, ahogy miránk a kezdet kezdetén. Eszembe jutottak az Úr szavai, amikor mondta: János csak vízzel keresztelt, de ti a Szentlélekben fogtok megkeresztelkedni. Ha tehát az Isten ugyanazt az ajándékot adta nekik is, mint nekünk, akik hiszünk Jézus Krisztusban, ki vagyok én, hogy akadályt gördítsek az Isten útjába?” Miután ezeket hallották, elhallgattak, és dicsőítették az Istent: „Így hát a pogányoknak is megadta az Isten az életre vezető bűnbánatot.”

Imádságban követem az első héten elhangzott utasításokat. Ma, amikor beleképzelem magamat abba a jelenetbe, amikor Jézus harmadszor esik el a keresztúton, próbálom elképzelni a kereszt súlyát, és azt, hogy Jézus milyen módon esik el. Hogyan fekszik a földön? Meddig marad ott, mikor és hogyan folytatja útját? Lehet-e kapcsolat a getszemáni kertben, a szenvedés kelyhére háromszor kimondott igen és a háromszoros elesés között? Beszélgetésbe lépek Jézussal, és felteszem neki kérdéseimet. Pl. Miért nem maradtál fekve, miért nem adtad fel? Vajon én értem is ráfordítottad még az utolsó erődet, hogy újra felkeljél, ahhoz, hogy én is megint fel tudjak kelni minden esésem után? Ott időzök el, ami leginkább megérint.
A másik idézetben újra Péterrel találkozunk, most azonban Jézus feltámadása után. Halljuk, hogy hogyan ad számot a jeruzsálemi keresztényeknek arról, miért nem tartotta be a zsidó törvényt azáltal, hogy körülmetéletlen emberek házában járt, és velük evett. Egy látomás által Isten megértette vele, hogy a pogányokat is tisztává teheti Isten, és ugyanúgy megadja nekik a Szentlélek ajándékát. Mondhatjuk, hogy Péter ebben a történetben talán nem úgy esett el, mint a két másik alkalommal, azonban most is meg kell halnia a saját elképzeléseinek, el kell engednie a törvényhez való ragaszkodását. Bizonyos módon átéli a megaláztatást. Hiszen Jézus feltámadása után Péter, mint az első pápa, sem látta mindig világosan maga előtt Isten útját, még most is tanulási folyamatban van. Újból és újból meg kell tapasztalnia, hogy néha mennyire messze áll tőle Isten gondolkodása. Istennek megint háromszor kell megismételnie kérését, ameddig Péter azt el nem fogadja. Azonban azt már megtanulta, hogy nem baj, ha háromszor, vagy tízszer vagy még többször is elesik, hiszen most már van elég alázata ahhoz, hogy újból felkeljen és ne akadályozza Isten tervének a megvalósítását. Kérjük Jézust, hogy adja meg nekünk a megfelelő alázatosságot, hogy minden megaláztatás közelebb vezethessen minket hozzá, akiben felfedezhetjük igazi mivoltunkat.

Feladat a mai napra: Arra figyelek, hogy mikor ragaszkodok ahhoz, hogy nekem legyen igazam. Azáltal gyakorolom az alázatosságot, hogy megadom másoknak az utolsó szót.
--- A lap hátsó oldalát felhasználhatjuk feljegyzéseknek! ---
Este:Visszatekintés a napra: Visszatekintek a napomra, Jézus szemeivel próbálom meglátni azt, amit éltem. Voltak kihívások, nehéz találkozások másokkal, olyan események, amelyeket megaláztatásként éltem meg? Milyen módon tapasztaltam ebben Jézus jelenlétét? Mire akar tanítani engem? Miért szeretnék most hálát adni?

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma