XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. augusztus 3., vasárnap

Augusztus 3.



Iz 55,1-3; Róm 8,35.37-39; Mt 14,13-21
Abban az időben: Amikor Jézus tudomást szerzett Keresztelő János haláláról, csónakba szállt és elment onnan egy kietlen helyre, egyedül. De az emberek megtudták, és a városokból gyalogszerrel utána indultak Mikor kiszállt, már nagy tömeget látott ott. Megesett rajtuk a szíve és meggyógyította betegeiket. Amint beesteledett, tanítványai odamentek hozzá, és figyelmeztették: ,,Sivár ez a hely, és késő már az óra is. Bocsásd el a tömeget, hadd menjenek a falvakba, hogy élelmet szerezzenek maguknak!'' Jézus azonban ezt mondta nekik: ,,Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!'' Ők ezt felelték: ,,Nincs másunk itt, csak öt kenyerünk és két halunk.'' Mire ő ezt mondta: ,,Hozzátok ide!'' Miután megparancsolta, hogy a tömeget telepítsék le a fűre, fogta az öt kenyeret és a két halat, szemét az égre emelve áldást mondott, azután megtörte a kenyereket, és odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig az embereknek. Mindannyian ettek és jól is laktak. Végül tizenkét kosár lett tele a kenyérmaradékokkal. Pedig mintegy ötezer férfi evett, nem számítva a nőket és a gyerekeket.

Az évközi 18. vasárnap igerészei teljesen a fönti boldogmondás jegyében állnak: „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele” (Mt 5,6). A görög „dikáioszüne” annyit jelent mint igazságosság, igazság szolgáltatás, megigazulás. Így azt is lehet mondani: Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságosságot, az igazság szolgáltatást, és Isten igazságában való megigazulást, mert majd eltelnek vele.” Isten milyen módon szolgáltat igazságot az embernek? Izajás próféta könyvében erre szólít fel minket az Isten: „Ti szomjazók, jöjjetek a vizekhez mind, és bár nincs pénzetek, siessetek ide! Vegyetek ingyen gabonát és egyetek, egyetek pénz nélkül bort és tejet. Miért költitek a pénzt arra, ami nem kenyér, és a keresetet arra, amivel nem laktok jól? Fordítsátok ide fületeket és gyertek ide hozzám: hallgassatok rám, és élni fog lelketek.” Isten úgy szolgáltat az embernek igazságot, hogy megadja neki mindazt, amire életében szüksége van. Ezt láthatjuk az evangéliumban is, ahol a nagy tömeg láttán, Jézusnak „megesett rajtuk a szíve és meggyógyította betegeiket”. Márk még arról is beszámol, hogy „sok mindenre kezdte őket tanítani”, aztán kenyérrel és hallal táplálta a tömeget. Az igazság szolgáltatásának legalapvetőbb és legigazibb hozzáállása abban rejlik, hogy Isten „megesett rajtuk a szíve”, mert irgalmas és könyörületes Isten, és mert az ember nem csak megteremtette és a világba „dobta”, hogy aztán „küzdjön meg az élettel, ahogyan tud”, hanem megadja neki mindazt, amire neki szüksége van, ahhoz hogy egy emberhez méltó életet tudjon folytatni. Az ember pedig pont ebben érzi azt, hogy igazságot szolgáltatnak neki, amikor megkapja az élethez szükséges körülményeket: nemcsak a kaját, az anyagi jólétet, a testi-lelki egészséget, hanem a szükséges tanítást, útmutatást is, mely fölemeli őt, valamint célt és értelmet ad az életének. És Szent Pál olyan vigasztalóan mondja: „Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség? Üldöztetés vagy éhínség? Ruhátlanság, életveszély vagy kard? Mi mindezeken diadalmaskodunk az által, aki szeret minket”. Hiszen semmi és senki „el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van”. Ez a legcsodálatosabb igazság és igazságosság: Isten igazságosságát soha, semmilyenfajta életkörülmény közt sem veszíthetjük el! Mit jelenthet mindez számára? Talál először azt, hogy valóban éhezzük és szomjazzuk Isten igazságát és az igazság szolgáltatását. És másodszor, hogy mi is egymás számára Isten igazságosságának közvetítői legyünk. Amint Jézus a tanítványokat befogta arra, hogy osszák szét az öt kenyeret és a két halat, úgy bennünket is arra hív, hogy egymásnak közvetítői legyünk Isten irgalmának, igazságosságának, szeretetének.

Feladat a hétre: Ezen a héten Isten igazságosságának közvetítői igyekszünk lenni egymás számára.