XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. augusztus 6., szerda

Augusztus 6.



Zsolt 73,13-15                   (Hiába volt hát, hogy tisztán megőriztem a szívem?)
Hiába volt hát, hogy tisztán megőriztem a szívem, hiába, hogy bár ártatlan voltam, mostam a kezem?
Hiszen folyton rajtam van az ostor, minden reggel újra ér a csapás.
Ha azt gondolnám: „Úgy beszélek, mint ők”, megtagadnám fiaid nemzetségét.

A mai szakaszban Aszaf a zsoltár kulcskérdését teszi fel, azt a gondolatot, amely egyre csak bökte a csőrét: Hiába volt hát? Mire jutok azzal, hogy tisztán megőrzöm szívemet? Mit érek azzal, ha a jót teszem, ha igaz, becsületes vagyok? Hiszen ezzel sokszor rosszabbul járok, mint a gonosztevők? Aszaf ostobának érzi magát, mivel ahelyett, hogy jól mennének dolgai, naponta megaláztatást tapasztal. „Hiszen folyton rajtam van az ostor, minden reggel újra ér a csapás.” Ezért az a gondolat ébred benne, vajon nem lenne-e jobb, ha ugyanazt csinálná, mint a többiek, mint azok, akik nem törődnek Istennel. De Aszaf nem esik bele ebbe a kísértésbe. A gondolat, ami visszatartja: megtagadnám fiaid nemzetségét.” Nemcsak magára gondol, hanem a többiekre is és Istenre is. Nem akar árulója lenni annak a nemzetségnek, amelyet Isten kiválasztott magának, és amelyhez ő maga is tartozik. Bűnt elkövetni számára ugyanazt jelenti, mint elárulni Izrael Istenébe vetett hitét. Ha a mai napon Aszaf szavaival imádkozunk, saját életünkön is elmélkedhetünk. Mikor éreztük, hogy hiába voltunk becsületesek, ostobának néztek minket? Miért gondoljuk, hogy egyszerűbb lenne, ha a társadalmi összképet utánoznánk? Mit tart vissza ettől? Segítségünkre lehet, ha elgondolkodunk azon is, hogy ha valaki bűnt követ el, azzal nemcsak magának tesz kárt, hanem az egész Egyháznak. Az Egyház hitelessége rajtunk is múlik. „Jó Atyánk, a mai napon ne vígy minket kísértésbe, abba a kísértésbe se, hogy a könnyebb utat válasszuk, hanem segíts, hogy az evangéliumi út mellett döntsünk.”
Feladat a mai napra: Isten tekintete előtt élem a mai napomat, és ha valaki becsületes magatartásom miatt ostobának néz, engedem, hogy Isten mondja meg nekem, ki vagyok az ő számára: pl. „Mert drága vagy szememben, becses vagy, és én szeretlek téged” (Iz 43,4).