XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. január 28., szerda

Január 28.



Ef 1,4-5  (Ő emberré lett értünk, és magához ölelte az emberségünket.)

„Mert őbenne választott ki bennünket a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte. Szeretetből eleve arra rendelt bennünket, hogy Jézus Krisztus által – akarata és tetszése szerint – fogadott gyermekeivé legyünk…”

Egyszer láttam egy filmet egy fiatal érsportolóról, aki miközben mindene megvolt ahhoz, hogy sikeres legyen, balesetet szenvedett és ebben a kiszolgáltatott helyzetben elkezdett gondolkozni saját magáról és elkezdte felfedezni, hogy a boldogsága nem azon múlik, hogy nyer-e érmet, hogy mások értékelik-e a tetteit vagy sem, hanem azon hogy értékeli-e önmagát és azt, amit csinál. Folyamatosan kereste önmagát, hogy megtalálja az igazi boldogságot. Minket hívőket, akiket az Istenben való hit vezet az életünkben, rájövünk, hogy van egy igazi, belső énünk, amely vágyik arra, hogy megmutassa nekünk, kik is vagyunk valójában. A mi hivatásunk és elhívásunk isteni: Krisztushoz hasonlóvá válni. A bennünk élő Krisztus arra hív, hogy olyanok legyünk, mint Ő, de a saját, valódi személyiségünkkel. Amikor találkozunk, Krisztussal önmagunkkal találkozunk, az igazi arcunkkal, az emberrel. Ez a hívás ajándék, amit Istentől kaptunk Fia által. Általa lettünk megváltottak és lettünk újra gyermekeivé. A szeretete ingyenes és feltétel nélküli, de kell egy másik fél, aki be akarja Őt fogadni: „Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem“. ( Jel 3, 20)
A hívás, hogy olyanok legyünk, mint Krisztus, hogy Isten gyermekei legyünk, nem attól függ, hogy jók vagyunk-e vagy rosszak, hanem attól, hogy „hús a húsából” lettünk-e. Ő emberré lett értünk, és magához ölelte emberségünket. Amikor ajándékot kapunk, az első, amit mondunk: Köszönöm. Köszönöm Istenem, hogy nemcsak a világot és az életet adtad nekünk minden szépségével és nagyságával, hanem a Fiadat is, hogy megtanuljunk olyannak lenni mint Ő, isteninek és emberinek egyszerre.
Feladat a mai napra: Keressünk olyan pillanatokat az életünkben, amikor értékünket a teljesítményünkbe, az elért dolgokba helyeztük. Mi a legmélyebb vágyunk, amire Jézus hív? Mit szeretnél tenni azért, hogy megéljed ezt a hívást?

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma