XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. február 19., csütörtök

Február 19.



Ef 4,1-16                          (Hogy felépítsük Krisztus testét)

Kérlek benneteket, én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok, teljes alázatban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel. Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a Lélek egységét. Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki mindennek fölötte áll, mindent áthat és mindenben benne van. Mindegyikünk Krisztus ajándékozásának mértéke szerint részesült a kegyelemben. Ezért mondja az Írás: Fölment a magasba, magával vitte a foglyokat, s osztott az embereknek ajándékokat. Az pedig, hogy fölment, mi mást jelent, mint hogy előbb le is szállt a lenti földi tájakra? Aki leszállt, az emelkedett minden ég fölé, hogy betöltse a mindenséget. Ő némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pásztorrá és tanítóvá tett, hogy szolgálatuk betöltésére neveljék a szenteket, és fölépítsék Krisztus testét, amíg mindnyájan el nem jutunk az Isten Fia hitének és megismerésének egységére, és meglett emberré nem leszünk, elérve Krisztus teljessége életkorának mértékére. Akkor majd nem leszünk éretlenek, akiket a megtévesztő emberi tanítás és a tévedésbe ejtő álnokság minden szele magával sodor. Inkább igazságban kell élnünk és szeretetben, hogy egyre inkább összeforrjunk a Fővel: Krisztussal. Ő az, aki az egész testet egybefogja és összetartja a különféle ízületek segítségével, hogy a tagok betöltsék az erejükhöz szabott feladatkört. Így növekszik a test, és építi fel saját magát a szeretetben.
Ha figyelmesen olvassuk a mai idézetet, megérezhetjük, amint Szt. Pál szavain keresztül Jézus arra hív minket, hogy az ő helyét foglaljuk el a világban: legyünk olyanok, mint Ő, hozzá hasonlók: szelídséggel, alázattal építsük Krisztus testét, szolgáljuk az egységet, hiszen „egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki mindennek fölötte áll, mindent áthat és mindenben benne van.” Mennyire szüksége van a világnak arra, hogy összefogjunk a szeretetben! Azonban Pál egy érdekes dinamizmust tart elénk: Jézus Krisztus fölment a magasba, magával vitte a foglyokat, s osztott az embereknek ajándékokat. Az pedig, hogy fölment, mi mást jelent, mint hogy előbb le is szállt a lenti földi tájakra? Aki leszállt, az emelkedett minden ég fölé, hogy betöltse a mindenséget. Mit akar Pál ezzel mondani? Megváltásunk titka ez! Jézus alászállt a földre, emberré lett, magára vette teljes emberi természetünket, lényünket, hogy azt magával vihesse halála után feltámadásában a Szentháromság keblére. Így állította helyre azt az egységet, amelyre Isten kezdettől vágyott. Mi is arra vagyunk hívva, hogy ezt a dinamizmust kövessük. Mondhatnánk: De hát én már ember vagyok! Akkor már nem kell alászállnom. – Igen. Mégis van egy érdekesség. Nem tudjuk Istent elérni, ha csupán arra törekszünk, hogy legyőzzük önmagunkat, emberi hibáinkat, ösztöneinket, múltunkat, és csak arra koncentrálunk, hogy erényesen éljünk. Aki saját földi mivoltát tapossa, az a másik ember mivoltát is tapossa. Isten nem arra hív, hogy legyőzzük a testünket és önmagunkat, hanem arra, hogy szeressük. Szeressük, amit ő szeretetből megteremtett, minden hibájával és hiányosságával együtt. Csak akkor tudjuk igazi gyöngédséggel és érzékenységgel szeretni testvéreinket, ha engedjük, hogy Isten úgy szeressen minket, amilyenek vagyunk, és amiért Jézus felvállalta az emberi létet, hogy annak minden zugába alászállhasson, gyöngéden, gyógyítóan megérinthesse minden sebzettségét, és feltámasztva magával vihesse a mennybe, a Vele való egységbe. Ez az a pont, amikor ő bennünket apostollá, tanítóvá, gyógyítóvá, stb. tesz, hogy építsük az ő testét. Akkor már nem leszünk éretlenek, akiket a megtévesztő emberi tanítás és a tévedésbe ejtő álnokság minden szele magával sodor. Inkább igazságban kell élnünk és szeretetben, hogy egyre inkább összeforrjunk a Fővel: Krisztussal. Ő az, aki az egész testet egybefogja és összetartja a különféle ízületek segítségével, hogy a tagok betöltsék az erejükhöz szabott feladatkört. Így növekszik a test, és építi fel saját magát a szeretetben.
Feladat a mai napra: Mi az, amit magamban, vagy másokban nehezen tudok elfogadni? Kérem Jézus segítségét, hogy „alászállhassunk” ebbe a nehézségbe, hogy ott megtalálhassuk a kincset, azt, amit Isten mélységesen szeret bennem, és a másikban.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma