XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. március 4., szerda

Nagyböjti hétköznapi lelkigyakorlat: 2. hét, 4. nap



Napi elmélkedéshez:       Bölcs 11,21-26

Mindig megvan rá a módod, hogy megmutasd nagy hatalmadat, és ki tudna ellene szegülni karod erejének? Hisz az egész világ olyan előtted, mint a porszem a mérlegen, és mint a földre hulló hajnali harmatcsepp. De te mindenkin megkönyörülsz, mert mindent megtehetsz, és elnéző vagy az emberek bűnei iránt, hogy bűnbánatot tartsanak. Mert szeretsz mindent, ami van, és semmit sem utálsz abból, amit alkottál. Ha gyűlöltél volna valamit, meg sem teremtetted volna. Hogy is maradhatna meg bármi, ha te nem akarnád, és hogyan állhatna fenn, ha te nem hívtad volna létre? De te kímélsz mindent, mert a tiéd, életnek barátja.
A bölcsesség könyve a Teremtő Isten jelenlétébe helyez minket. Esetleg a tegnapi elmélkedés folyamán támadhatott bennünk egy ellenállás: Nem minden szerethető, amit az Isten szeret! Ne féljünk belső ellenállásunktól. Hiszen a szeretet pontosan azért a legnehezebb feladat számunkra, mert annyi ellentétbe, igazságtalanságba ütközünk életünk folyamán, akár nap mint nap. Elég azt a sok elégedetlen, boldogtalan embert látnunk magunk körül, azokat az igazán durva életsorsokat, amikor úgy tűnik, Isten megverte az illetőt és csak balsorsot hoz rá; de talán mi magunk is néha bele kerülünk olyan mély gödrökbe, amikor csakugyan nehéz megérteni, hogy ebből mi szerethető. A mai napon arra kapunk meghívást, hogy álljunk Teremtő Istenünk elé, mindazzal, ami bennünk van, ami esetleg felkavarodott bennünk. Ne szépítsük érzéseinket, hanem inkább fogalmazzuk meg, érezzük meg, és ebben a valóságunkban állunk Isten elé. Aztán szemléljük azt az Istent, aki mindenkin megkönyörül, elnéző az emberek bűnei iránt, aki szeret mindent, ami van, és semmit sem utál abból, amit alkotott. Engedjük, hogy magunkra hasson Isten szerető tekintete, aki, ha gyűlölt volna valamit, meg sem teremtette volna! Megkérdezhetjük Istentől: Mit szeretsz bennem? Hogyan tudod szeretni azt, amit én megvetendőnek tartok, amit szívből gyűlölök? Kérlek, mutasd meg nekem szereteted logikáját, avass be engem szereteted titkába! Mert egyre inkább azt érzem, hogy igaz, amit mondtál: Az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és az én útjaim nem a ti útjaitok – mondja az Úr. Igen, amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál, az én gondolataim – a ti gondolataitoknál. (Iz 55,8-9). Igen, Isten logikájával van dolgunk. Ő a Teremtő, mi pedig teremtmények vagyunk, és az ő szemszögéből a dolgok egészen másképp néznek ki. Az elkeseredett, perlekedő Jóbnak Isten feltesz egy sorozat kérdést: Nosza, övezd föl, mint a hős, a derekadat! Kérdezni szeretnélek, világosíts fel! Mikor a földet alkottam, hol voltál?... (Jób 38-42). Olvassuk el ezeket a fejezeteket Jób könyvéből, s engedjük magunkra hatni. Isten hogyan szereti ezt a világot, hogyan szeret engem?
Feladat a mai napra: A mai nap folyamán megpróbálom Istennel szemlélni a dolgokat, embereket. És kérem tőle, hogy engedje látnom, amit ő lát.
Visszatekintés a napra: Újra elolvasom a mai idézetet és feljegyzéseimet. Hogyan hatottak rám Isten szavai? Mit esett nehezemre elfogadni? Hol mutathatott meg nekem Isten egy másik látásmódot? Hogyan változott ez által belső világom, hozzáállásom a dolgokhoz? Kérem Istentől a kegyelmet, hogy egyre jobban tudjam elengedni saját meggyőződéseimet, és tisztára tudja mosni őket szeretetének fürdőjében.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma