ApCsel 15,1-6 (Az első apostoli zsinat Jeruzsálemben)
Néhányan, akik Júdeából jöttek, így tanították a
testvéreket: „Ha nem metélkedtek körül Mózes törvénye szerint, nem
üdvözülhettek.” Mivel emiatt zavar és nagy vita támadt Pál, Barnabás és
közöttük, azt határozták, hogy Pál és Barnabás néhányukkal menjen fel Jeruzsálembe,
s ebben a vitás ügyben forduljon az apostolokhoz és a presbiterekhez. Az egyház
egy darabon elkísérte őket, aztán átszelték Föníciát és Szamariát, és
elbeszélték a pogányok megtérését. Ezzel nagy örömet szereztek minden
testvérnek. Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, szívesen fogadta őket az egyház:
az apostolok és a presbiterek. Beszámoltak róla, mi mindent tett
közreműködésükkel az Isten. Azok közül, akik a farizeusok felekezetéből lettek
hívővé, néhányan felálltak és kijelentették: „Körül kell nekik metélkedni, és
rájuk kell parancsolni, hogy tartsák meg Mózes törvényét.” Összegyűltek az
apostolok és a presbiterek, hogy megvizsgálják ezt az ügyet.
Az ősegyházban
az egyik nagy probléma az volt, hogy zsidóságból és pogányságból megtért
keresztényekből állt, akik nagyon ellentétesen gondolkoztak. Mivel az első
keresztények mind a zsidóságból származtak, Jézus maga, és minden apostola és
tanítványa, ezért sokan azt gondolták, hogy a zsidó szokásokat kell
folytatniuk. Komoly vitákat indított el köztük a kérdés, hogy Isten igazából
milyennek is akarja a keresztényeket? Kik a keresztények? Milyen helye van a
keresztény vallásban a zsidó tradíció? Amikor egyértelművé válik, hogy a
Szentlélek nem tesz különbséget zsidó vagy pogány között, hanem ugyanúgy kiárad
mindegyikre, megértik, hogy nekik sem szabad különbséget tenniük egymás között,
sőt, nagyon sok hagyomány, előírás megkérdőjeleződött, így pl. a körülmetélés
szükségessége, ami a zsidóság számára az Istennel kötött szövetség jele volt.
Egyértelművé vált, hogy az Istennel való szövetség jele a Szentlélekkel való
megkeresztelkedés lett. De ezt a kérdést tisztázni kellett, mert sok
ellenségeskedést szült a kétféle tanítás. Ezért az apostolok mind felmentek
Jeruzsálembe és összehívták az első zsinatot, hogy ezeket a kérdéseket
megtárgyalják. Figyelemre méltó, hogy kezdettől fogva fontos volt az apostolok
számára, hogy ilyen horderejű kérdéseket együtt vitassanak meg és döntsenek el.
Hiszen Péter, aki az egyház első pápája volt, egyedül is meghozhatta volna a
döntést. De fontosnak tartotta, hogy minden apostollal együtt megvitassa és
eldöntse a kérdéseket. S én, hogyan szoktam nagyobb döntéseket hozni akár a
munkahelyen, akár a családomban? Átbeszélem munkatársaimmal, családommal,
barátaimmal, vagy egyedül döntök el mindent, még akkor is, ha döntésem másokra
is hatással lesz?
Feladat a mai napra: Ha döntést kell hoznom, konzultálok valakivel.