XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. október 31., szombat

Október 31.



Lk 14,7-11                 (aki magát megalázza, az felmagasztaltatik)
A meghívottaknak egy példabeszédet mondott, mert észrevette, hogyan válogatják az első helyeket. „Amikor lakodalomba hívnak - kezdte -, ne telepedjél le a főhelyre, mert akadhat a hivatalosak közt nálad előkelőbb is. Ha ez megérkezik, jön, aki meghívott benneteket és felszólít: Add át a helyedet! És szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod. Ha tehát hivatalos vagy valahova, menj el, és foglald el az utolsó helyet, hogy amikor a házigazda fogad, ezt mondja neked: Barátom, menj följebb! Így megtiszteltetésben lesz részed az egész vendégsereg előtt. Mert aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, aki magát megalázza, az felmagasztaltatik.”

Jézus ezt a példabeszédet nemcsak az akkori meghívottaknak mondja, hanem ugyanúgy nekünk is szól. Aki került már olyan helyzetbe, hogy kiválasztott egy jó helyet egy ünnepi asztalnál, majd később át kellett adnia ezt a helyet másnak, talán tudja, milyen kínos is ez. Mennyivel jobb, ha a házigazda fogad, és ezt mondja neked: Barátom, menj följebb! Jézus viszont ezzel nem azt akarta mondani, hogy azért keressük az utolsó helyet, hogy ezzel kivívjuk az emberek tiszteletét, hanem hogy egyedül Isten legyen az, aki megadja nekünk a megtiszteltetést. Arra int itt inkább Jézus, hogy ne keressük az emberi megtiszteltetést és ne magunknak követeljünk meg bizonyos pozíciókat. Mert aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, aki magát megalázza, az felmagasztaltatik. Jézus az igazi alázatosságra ösztönöz minket. Ahol maga Isten a házigazda, nem mi határozzuk meg a helyünket, hanem Isten jelöli azt ki. Az igazán alázatos az, aki tudja, ki ő Isten előtt, hogy magától semmit sem tud felmutatni, hanem mindenét Istentől kapta. De azt is tudja, hogy Isten nagyon szereti és nagyra becsüli őt. Aki ebben a tudatban él, tényleg képes szabadon az utolsó helyet választani magának. Fedezzük fel ma újra, mennyire becsesek vagyunk Isten szemében (vö. Iz 43,4) és engedjük, hogy ő adja meg nekünk a megtiszteltetést.
Feladat a mai napra: Arra figyelek, hogy a mai napon hol fontosabb számomra az, amit az  emberek mondanak rólam, mint az, amit Isten gondol, hogy ki vagyok számára.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma