XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. november 1., vasárnap

November 1.


Jel 7,2-4.9-14; 1 Jn 3,1-3; Mt 5,1-12a
A tömeget látva fölment a hegyre. Leült, a tanítványai odajöttek hozzá, ő pedig szólásra nyitva ajkát így tanította őket: ,,Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik sírnak, mert ők majd vigasztalást nyernek. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők majd jóllaknak. Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalomra találnak. Boldogok a szívükben tiszták, mert ők látni fogják Istent. Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni. Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyekben; így üldözték ugyanis a prófétákat is, akik előttetek voltak.

A mai vasárnapon Mindenszentek ünnepe van. Ezen a napon mindazokra a keresztényekre emlékezik Anyaszentegyházunk, akik az életszentség útján jártak, de akiket hivatalosan nem avattak boldoggá vagy szentté. Hisszük, hogy ők is ahhoz a sereghez tartoznak, akik a Jelenések könyve szerint „a nagy szorongattatásból jöttek. Ruhájukat fehérre mosták a Bárány vérében.” Talán kicsit furcsán hangzik számunkra ez a megfogalmazás, hogy fehérre mosták ruhájukat a Bárány vérében. Tudjuk azonban, hogy ezek képi hasonlatok. A fehér ruha arra emlékeztet, melyet minden ember a keresztségben kapott, és jelképe az új életnek, vagyis hogy meghalt a bűnnek és Krisztust öltötte magára. Hogy ez a ruha nem maradt tiszta, a bűn valóságát jelzi. Egyedül Krisztus, Isten Bárányának drága vére képes lemosni rólunk a bűn szennyét, és megtisztítani lelkünket, hogy méltók lehessünk arra, hogy Isten trónja elé álljunk. A „nagy szorongattatás” úgy hangzik, mintha mindegyik valamilyen üldöztetésen ment volna keresztül. Nem kell azonban borzalmas eseményekre gondolni, hanem csak a mindennapi életre, amelyben ezek az emberek helytálltak, amelyben Krisztus és az evangélium követésére törekedtek, nem voltak megalkuvók a világgal szemben, és nem kerestek maguknak kiskapukat, hanem növekedtek Isten és az embertársak iránti szeretetben és békében. Megtisztultak a sok apró kihívás és megpróbáltatás által, és egyre jobban Krisztus képmására formálódtak a Szentlélek segítségével. Isten minket is, és minden embert meghívott az életszentségre, mert azt akarja, hogy közösségben legyünk Vele: „Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni. Minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből álltak ott a trón és a Bárány előtt. Fehér ruhában voltak, a kezükben pálmaággal. Hangos szóval kiáltották: „Üdv Istenünknek, aki a trónon ül, és a Báránynak!” Isten ebbe a közösségbe hív minket, az örök boldogságba. Ennek útját pedig Jézus jelöli meg nekünk a mai evangéliumban, amikor a hegyi beszédben a „nyolc boldogságot” tárja elénk. Maga is ezen az úton jár, és bennünket is biztosít arról: boldogok vagytok, ha engem követtek és kitartotok az utamon, mert tiétek lesz a Mennyek Országa.
Feladat a mai napra: Mit jelent számomra az életszentség? A nyolc boldogság fényében átgondolom és adott esetben újjá tervezem életemet.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma