XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. november 22., vasárnap

November 22.


Dán 7, 13-14; Jel 1, 5-8; Jn 18, 33b-37
Ismét bement tehát Pilátus a helytartóságra, hivatta Jézust, és megkérdezte őt: „Te vagy-e a zsidók királya?” Jézus azt felelte: „Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?” Pilátus ezt válaszolta: „Hát zsidó vagyok én? Saját nemzeted és a főpapok adtak téged a kezembe. Mit tettél?“ Jézus azt felelte: „Az én országom nem ebből a világból való. Ha az én országom ebből a világból volna, szolgáim harcra kelnének, hogy a zsidók kezébe ne kerüljek. De az én országom nem innen való.“ Pilátus erre megkérdezte: „Tehát király vagy te?“ Jézus azt felelte: „Te mondod, hogy király vagyok. Arra születtem és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat a szavamra.“

A kis Éva rajzolgatott. - Mit rajzolsz? - kérdeztem tőle. - Egy királynőt - jött a válasz, majd hozzáfűzte: - Ha nagy leszek, én is királynő leszek. - Honnan tudhatom, hogy ez egy királynő? - kérdeztem tovább. - Nem látod?! Koronája van és szép ruhája! A kis Éva annyira határozottan felelt, hogy már nem mertem tovább kérdezgetni, pedig érdekelt volna, hogy milyen egy király, és hogy ismer-e igazi királyt is? 
Az utolsó évközi vasárnap a katolikus Egyházban királyt ünnepelünk: Krisztus királyt. Krisztus király ünneplése új keletű: XI. Piusz pápa rendelte el 1925-ben. Bár az ünneplés viszonylag új, az ünnep tartalma azonban megtalálható kezdettől fogva az Újszövetségben és szerves része a hitletéteménynek. Krisztus királyságáról tanúskodnak a mai vasárnapi bibliai idézetek is. De milyen királyt állítanak a szemünk elé? Az evangélium nem említ sem arany koronát, sem szép ruhát. A Pilátus előtt megkötözve álló Jézusnak semmilyen földi hatalma nem volt. Jézus királysága egészen más, mint amit a földi királyokról elképzelünk. Hallgassuk meg, mit mond Jézus önmagáról: Pilátus megkérdezte tőle: „Te vagy-e a zsidók királya?” Jézus visszakérdez: „Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?” Majd megvallja az Ő királyságáról: „Az én országom nem ebből a világból való. Én arra születtem, és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, az hallgat a szavamra!” Jézus nem egy földi ország királya, az Ő uralkodása egészen más. Ismerjük az evangéliumokból: szolgálni, szeretni, irgalmasnak lenni, békét szerezni, ahogy a Hegyi Beszédben megfogalmazta. Jézus akkor vallotta meg királyságát, amikor a szenvedés küszöbén állt, mert szenvedésével valósult meg igazán királysága és győzelme. Királyi dicsőségét pedig feltámadásával és egykor majd második eljövetelével nyilvánítja ki. „Jézus Krisztus hűséges tanú, elsőszülött a holtak közül, és a föld királyainak fejedelme. Ő szeret minket. Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.”
Jézust nem lehet földi királyhoz hasonlítani. Ha királyok, királynők akarunk lenni, Őhozzá kell hasonlítanunk, az Ő életének példáját kell követnünk. „Atyjának, az Istennek országává (királyságává) és papjaivá tett bennünket.”
Feladat a mai napra: Szemlélem a királyomat, Jézus Krisztust. Vajon melyik szolgálatomban hasonlítok Őreá?

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma