XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. január 17., vasárnap

Január 17.



Iz 62,1-5; 1 Kor 12,4-11; Jn 2,1-11
Menyegzőt tartottak a galileai Kánában, amelyen Jézus anyja is ott volt. Jézust is meghívták a menyegzőre, tanítványaival együtt. Amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: ,,Nincs több boruk.'' Jézus azt felelte: ,,Mit akarsz tőlem, asszony! Még nem jött el az én órám.'' Erre anyja szólt a szolgáknak: ,,Tegyetek meg mindent, amit csak mond!'' Volt ott hat kőkorsó, a zsidóknál szokásos tisztálkodás céljára, mindegyik két-három mérős. Jézus szólt a szolgáknak: ,,Töltsétek meg a korsókat vízzel!'' Meg is töltötték azokat színültig. Ekkor azt mondta nekik: ,,Most merítsetek belőle, és vigyétek oda a násznagynak.'' Odavitték. Amikor a násznagy megízlelte a borrá vált vizet, nem tudta honnan való. A szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták. A násznagy hívatta a vőlegényt, s szemére vetette: ,,Először mindenki a jó bort adja, s csak amikor már megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te meg mostanáig tartogattad a jó bort.'' Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánéban. Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne.
A mai olvasmányok segítségével gyönyörűen szemlélhetjük Isten irántunk való irgalmát. Már az olvasmány beszél nekünk Isten irántunk való szeretetéről: Sion miatt nem hallgathatok, és Jeruzsálem miatt nem nyugszom, amíg föl nem ragyog igazsága, mint a hajnal, és szabadulása, mint a fáklya, nem tündököl. Nem hívnak többé ,,Elhagyottnak'', sem országodat ,,Pusztaságnak'' hanem így neveznek: ,,Gyönyörűségem'', és országodat: ,,Menyasszony'', mert az Úr örömét találja benned, s országod újra férjhez megy. Mert amint a vőlegény feleségül veszi a leányt, úgy fog frigyre lépni veled, aki téged felépít; és amint a vőlegény örül a menyasszonynak, úgy leli örömét benned Istened. A Kánai menyegző valamiképpen előképe ennek a lakodalomnak, amire Isten készül az ő népével. Azt, hogy Isten nem nyugszik, Mária és Jézus cselekvésén láthatjuk. Mária észreveszi, hogy fogytán van a bor, és a frissensült házaspár igen kellemetlen helyzetbe kerül, Jézust pedig megindítja a velük való együttérzés. Azonban Máriának tett válaszával utal arra, hogy a végső bornak még nincs itt az órája, majd csak a passió gyümölcse lesz, ahol maga Jézus vére lesz a bor, mely lemossa a világ bűneit, és lehetővé teszi azt a lakodalmat, amire Isten már öröktől fogva vágyik. Isten felénk nyújtja kezét. Nem annak örül, ha mi kínos helyzetbe kerülünk és szenvedünk, hanem ha velünk együtt tud működni és segíteni átváltoztatni helyzeteket. Arra vágyik, hogy bizalommal megfogjuk felénk nyújtott kezét.
Feladat a mai napra: A mai szentmisén próbáljam észrevenni, hogyan nyújtja Isten felém az ő kezét, és miként tudnék neki válaszolni.