XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. október 30., vasárnap

Október 30.



Bölcs 11, 22 – 12, 2; 2Tessz 1, 11 – 2, 2; Lk 19, 1-10

Abban az időben: Jézus Jerikó városán haladt át. Élt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, aki a vámosok feje volt. Szerette volna látni és megismerni Jézust, de a tömeg miatt nem láthatta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vad fügefára, hogy láthassa, mert arra kellett elhaladnia. Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: ,,Zakeus, gyere le gyorsan, mert ma a te házadban kell megszállnom.'' Erre ő sietve lejött, és örömmel fogadta Jézust. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték: »Bűnös embernél száll meg.« Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: ,,Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megkárosítottam, négyannyit adok helyette.'' Jézus ezt felelte neki: ,,Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami elveszett.''

A mai evangélium egy számunkra nagyon ismert és kedves történet: Zakeus megtérése. Fantasztikus látni, amint Jézus jelenléte, feléje való közelítése, rá való feltekintése kicsalja Zakeusból a jóakaratot, feléleszti benne a szeretetet. A Jézussal való találkozás olyas valami, mint egy tükörbe tekintés. Talán ismerős számunkra olyan Jézus arckép, melyet millió kis arcból tettek össze. Ha közelről megtekintjük, egyes arcokat láthatunk, de messzebbről Jézus arca rajzolódik ki. Zakeussal valami ilyesmi történhetett, hogy Jézus jóságos arcában megpillantotta annak a sok embernek az arcát, akit ő megkárosított. Ugyanakkor pedig Jézus tekintete felidézi az emberben lévő jóságot és igazságosságot: „jóvá szeret minket”, ahogy Böjte Csaba testvér szokta mondani: „egy gyereket nem tudod jóvá verni, csak jóvá szeretni.” Jézus jóvá szerette Zakeust, és az teljesen megváltoztatta életét: Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megkárosítottam, négyannyit adok helyette. Szinte lehetetlen dolgot ígér, de lefordítva talán annyit jelent, mint: ezen túl szeretni és szolgálni akarom testvéreimet, az ő javukat fogom keresni, nem pedig a saját javamat. A mai evangélium gyönyörűen bevezet minket a heti témánkba: a társadalmi igazságosságba. Jézus fő küldetése, hogy visszavezessen bennünket az Atya házába, és megmutassa azt, hogy mit jelent Isten gyermekei szerint élni. Isten képmására lettünk teremtve. Ha pedig az Isten szeret, irgalmas és igazságot szolgáltat nekünk, akkor nekünk is ugyanúgy kell cselekednünk és élnünk. Ha nézzük saját viselkedésünket: Hogyan bánok másokkal? Zakeusra visszatekintve sokan voltak, akik megvetették őt, mert bűnös volt. Tudták ugyanis róla, hogy vámos. Mennyire könnyű egy embert csak külső szempontokból megítélni. Milyen gyorsan mondunk ki egy ítéletet, mert valamilyen okból szemet szúr nekem, és elutasító módon bánunk vele. Jézus nem a látszat szerint ítélkezik. Odamegy hozzá, bemegy házába, megismeri és elfogadja őt, és azt is látja, micsoda kapacitások rejlenek még benne.
Feladat a mai napra: Megpróbálok új szemekkel tekinteni azokra, akik a szememet szúrják, és Jézus módjára közeledni feléjük, megismerni világukat, hogy Jézussal együtt felfedezhessem a bennük rejlő szépséget, és segítsek nekik, hogy ki tudjanak bontakozni benne.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma