Iz 55,1-3 (a tárgyak és élvezetek puszta halmozása nem
elegendő ahhoz, hogy értelmet és örömet adjon az emberi szívnek)
1Ti szomjazók, gyertek a
vizekre mind, és bár nincsen pénzetek, siessetek ide! Vegyetek ingyen gabonát
és egyetek, vegyetek pénz nélkül bort és tejet. 2Miért
költitek a pénzt arra, ami nem kenyér, és a keresetet arra, ami jól nem lakat?
Hallgassatok ide, figyeljetek rám, akkor jót esztek, és kövér falatokban lesz
részetek. 3Fordítsátok ide a fületek
és gyertek ide hozzám; hallgassatok rám, és élni fog lelketek.
209. A kulturális és környezeti válság
súlyosságának tudata új szokások kialakításához kell, hogy vezessen. Sokan
tudják, hogy sem a jelenlegi fejlődés, sem a tárgyak és élvezetek puszta
halmozása nem elegendő ahhoz, hogy értelmet és örömet adjon az emberi szívnek,
mégsem érzik képesnek magukat lemondani arról, amit a piac kínál nekik. Azokban
az országokban, amelyeknek a legnagyobb változtatásokat kellene végrehajtaniuk
fogyasztói szokásaikban, a fiatalok új ökológiai érzékenységgel és nagylelkű
szellemiséggel rendelkeznek, és néhányan közülük csodálatosan küzdenek a környezet
védelméért, de olyan erősen fogyasztói és jóléti közegben nőttek fel, amely
megnehezíti más szokások kialakítását. Következésképpen egy nevelési kihívással
állunk szemben.
210. A környezeti nevelés fokozatosan
terjesztette ki célkitűzéseinek körét. Ha kezdetben főleg a tudományos
ismeretek átadására, valamint a környezeti kockázatok tudatosítására és
megelőzésére törekedett, manapság általában már magában foglalja az
instrumentális észen alapuló modernitás „mítoszainak” (individualizmus,
korlátlan haladás, verseny, fogyasztás, szabályok nélküli piac) kritikáját, és
a törekvést az ökológiai egyensúly különböző szintjeinek visszaszerzésére, e
szintek pedig: a belső kapcsolat önmagunkkal, a szolidaritás másokkal, a
természetes viszony minden élőlénnyel és a lelki kapcsolat Istennel. A
környezeti nevelésnek fel kellene készíteni minket, hogy végrehajtsuk ezt az
ugrást a Misztérium felé, amelyből egy ökológiai etika a legmélyebb értelmét
nyeri. Ugyanakkor vannak pedagógusok, akik képesek újragondolni az ökológiai
etikát segítő oktatási módszereket oly módon, hogy azok ténylegesen segítsenek
növekedni a szolidaritásban, a felelősségvállalásban és az együttérzésen
alapuló törődésben. (Ferenc pápa „Áldott légy” kezdetű enciklikájából, a
közös otthon gondozásáról)
Feladat a mai napra: Elgondolkozom azon,
mennyire vagyok képes lemondani arról, amit a piac kínál nekem. Vannak-e olyan
fogyasztási szokásaim, amelyekre nincs igazan szükségem, vagy amelyeken
keresztül bizonyos örömöt akarok szerezni magamnak? Isten elé viszem és elbeszélgetek
vele róla.